Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Fajcsák Attila: Az egri kálvária

Fajcsák Attila AZ EGRI KÁLVÁRIA Eger mint érseki székhely, különösen érdekes terepnek bizonyul a szakrális néprajz kutatói számára. A város újjáépülése idején, a XVIII. században tavasztól késő őszig majd minden jeles szent nevenapját processzióval ünnepelték.

1 Mindezek közül csupán a Fájdalmas Szűzanya búcsúja

2 és Szent Donát szőlőhegyi védőszent kultusza

3 van kellőképpen publikálva. Dolgozatunkban a városnak egy olyan elpusztult műemlékegyütteséről kívánunk szólni, amelyik jellegéből adódóan kulcsszerepet játszott az érseki város lakosságának vallásos életében a XIX. század harmincas éveitől. Munkánkban csak a várbeli Kálváriával foglalkozunk és nem érintjük terjedelmi okok, valamint a kutatás hiányosságai miatt az egri barokk Kálváriát, ami egykor a Hajdú-hegyen állt.

4 Ugyancsak nem érintjük Dobó István síremlékének kialakításával, továbbá I. István király szobrának felállításával kapcsolatos kérdéseket sem, noha ezek is részei e szent helynek, s a Kálvária építésével egy időben kerültek Szép-bástya mellé. Ezekkel egyébként különkülön mások már foglalkoztak.

5 Mivel Pyrker várbeli építkezéseinek ezen részletei már korábban ismertté váltak, érthető az a jelenség, ami kiérezhető mindazon munkákból, amelyek akár egy mondattal is említést tesznek a Kálváriáról. Szinte kivétel nélkül azt hangsúlyozzák, hogy az érsek az elpusztult vár kultuszának megteremtésével történeti emlékhelyet kívánt létesíteni. Ezzel egyetértve, dolgozatunkkal remélhetőleg sikerül kissé árnyaltabbá tenni az eddigi képet. Nézetünk szerint ugyanis Pyrker érsek elsősorban vallásos emlékhelyet kívánt emelni a várban, és nem is akármilyet. Pyrker érsek, a mecénás közismert volt adakozó kedvéről.

6 Elfoglalván Egerben 1. SZABÓ Ignác 1898. 53-55. 2. BARÓCSI József 1983. 1-32., NAGY Sándor 1983. 1-30., KRISTON VÍZI József 1987., WIMMER M. Anzelm 1943. 455-464. 3. SZMRECSÁNYI Miklós 1937. 34-36., FAJCSÁK Attila 1986., FAJCSÁK Attila 1988. 4. BREZNAY Imre 1931. 70. Meglepő, hogy idáig semmiféle helytörténeti vonatkozású publikáció nem tesz említést ezen Kálvária építésének, majd pusztulásának körülményeiről. Biztosra csak az vehető, hogy a II. József katonai felmérésének idején már állt a Hajdú-hegyen. Vitkovics Mihály önéletírásából tudjuk azt, hogy a stációk kőből épültek, sőt zsámolyuk is volt, ebből következően kijelenthetjük, hogy domborműveken örökítették meg a szenvedéstörténet mozzanatait. (Lásd: LÖKÖS István 1980. 245.) 5. OSGYÁNI Vilmos 1978-79. 245-70., SUGÁR István 1976. 6. Pyrker emlékkönyv 1987. Bőkezűségéről tanúskodnak az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül felsorolt adatok: A Főszékesegyházban számos oltárkép festőjét Pyrker „saját zsebből" fizetett ki 114., Tudott dolog, hogy gazdag képgyűjteményt ajándékozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak 101-102., Rajziskolát alakított ki és szerelt fel saját költségén 105., Pyrker érsek, mint hivatalos személy is gyakran nyújtott támogatást különféle közösségeknek, személyeknek, a legkülönfélébb esetekben. 567