Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Kemenczei Tibor: A terpesi és hatvani bronzleletek
Összegezve a terpesi lelet tárgyainak koráról levonható következtetéseket, az állapítható meg, hogy közöttük a legfiatalabb a kettősen ívelt oldalú, széles pengéjű tokos balta (3. kép 2). Ez a Hajdúböszörmény-Szentes típusú bronzipar korában, azaz az i. e. 9. század első felében készülhetett. A lelet több darabja olyan tárgyformák sorába tartozik, amelyeket már korábban is gyártottak, de még ebben az időszakban is használatosak voltak. A bronztárgyakat tartalmazó agyagedény a késő bronzkor folyamán általánosan készített fazéktípust képvisel. Mivel a bronztárgyak használatának korában Heves megye területén a Kyjatice kultúra volt honos, ez az edény e népcsoport fazekasságának emlékei közé sorolható. A Kyjaticei kultúra népének települései, temetői több helyen kerültek a napvilágra Heves megye területén. A legkorábbiak az i. e. 11. századból származnak, míg a legfiatalabbak kora az i. e. 9. század. 12 Ezen évszázadok alatt ez a népesség fejlett bronzipart teremtett meg, amelynek számos emléke maradt ránk. A Terpesen talált bronztárgyak e bronzipar késői szakaszának termékeit képviselik. A hatvani tokos baltákkal (4. kép 1-3) megegyező formájú, díszítésű eszközök készítését a kárpát-medencei késő bronzkori fémművesség a Jászkarajenő típusú leletekkel jellemzett korban, az i. e. 10. században kezdte meg, s folytatta a következő periódus idején is. A fiatalabb formaváltozatot az idősebbtől az különbözteti meg, hogy ol- . dalán a penge és a tokrészt vízszintes vonal, borda választja el. 13 A hatvani baltákon ez a jellegzetes formajegy nem található meg, azaz az idősebb korú változathoz sorolhatók. A két ismertetett lelet tanúsága szerint a késő bronzkor utolsó szakaszában a Heves megye területén élt népcsoport olyan bronztárgyakat készített, használt, amelyek a Kárpát-medencében általánosan elterjedt formák közé tartoztak. Eszközkészletükben azonban olyan balta is volt, (Terpes, 3. kép 2), amelynek párja máshonnan nem ismeretes, s ez így egy helyi műhely alkotása, terméke lehet. 12. KemenczeiT., Die Spätbronzezeit . . . 40-57. 13. W. A. v. Brunn, Mitteldeutsche . . . 47, 51. 55