Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Cs. Schwalm Edit: Régi stílusú hímzések a Dobó István Vármúzeum erdélyi textiljeiből
XVII-XVIII. századi úrihímzések török eredetű formáiból való. 47 A lepedőszél egész vászonszélességét egyetlen nagy, széles, elterülő virágbokor tölti ki. Közvetlen reneszánsz hatás a gránátalmás, tulipános, akantuszvirágos kompozíció, az S alakú indák, kacsok. 48 Törökös hatás, hogy minden motívum be van töltve hímzéssel. 49 A hímzés kidolgozása jellegzetesen mezőségi: széteső kompozíció, egyes elemei már leválnak a virágtőről, nem kötődnek hozzá, motívumai nagy folthatásúak, kiképzésük vaskos, rajzuk elnagyolt; levelei kacsokká alakulnak; jellemzője az igen erőteljes stilizálás, mely néha a felismerhetetlenségig átalakítja az elemeket - pl. a gránátalmát kör és négy mag jelzi. Hímzőtechnikája a jellegzetes mezőségi láncöltés. 50 A mezőségi hímzések jellegzetes csoportját képviseli a széki hímzés. Gyűjteményünkben két darab van, egy szálánvarrott és keresztszemes, valamint egy rámán varrott. A Mezőségen igen ritka a negatív hatású minta. 51 A széki hímzések között sem találkoztunk ezzel. 52 Egyik széki hímzésünk negatív mintás tulipán. (Leltári száma: 53.1.1286. 20. kép). Meglehetősen elnagyolt, durva. A keresztöltések nem szálszámolás szerint haladnak, a minta sok helyen zavaros. Palotay Gertrúd gyűjtései szerint, élt Széken a XX. sz. elején egy Derzsi Paliné nevű szegény öregasszony, akinek meggyengült a látása, és igen zavaros munkákat készített megrendelőinek. Elképzelhető, hogy ez a varrottas is tőle származik. 53 A rámán varrott párnalap a régi típusú széki minták közé tartozik. Mustrája tulipántos, szerkezetét egy jellemzően mezőségi kettős füzér alkotja. (Leltári száma: 87.2.233. 21. kép). 54 Nagyméretű tulipánok - váltakozó állásban - és kerek virágok ismétlődnek a füzéren. Igen kedvelt minta, számtalan variációja ismert, de az egyes darabok között a különbséget csak az okozza, hogy sűrűbb-e vagy ritkább a kivitel. 55 Hímzőtechnikája is jellegzetesen széki, ún. sinyór: két összetartó száröltéssor, mely a motívumokat kereteli, de az ágszerű díszítményeket is igy készítik. A nagy virágok közepét a keresztöltésnek egy olyan fajtájával töltötték ki, amit a torockói hímzésekről ismerünk. A kereszteket sűrűn varrták, így valósággal egymás mellé sorakozó csomók benyomását keltik. Hímzőfonala sodratlan szövőpamut, amiből több szálat fűztek a tűbe, hogy „jó vastag varrású legyen". 56 Egy, a magyar népi textilművészetben ritka, nyomott technikával készült darabot mutatunk még be. (Leltári száma: 88.1.127. 22. kép). Származási helye nem ismert, de 47. PALOTAY Gertrúd-SZABÓ T. Attila 1943. 55. 48. V. EMBER Mária 1980. 53. fényképen lévő úrasztalterítő sarkán lévő akantuszviráge lepedőszél S alakú indáján ülő virág megfelelője. 49. PALOTAY Gertrúd 1940. 59. 50. PALOTAY Gertrúd-SZABÓ T. Attila 1943. 54-55. FERENC Kornélia-PALOTAY Gertrúd 1940. 22. 51. PALOTAY Gertrúd-SZABÓ T. Attila 1943.12-13. Egy ilyen lepedőszél mintát közöl Vajdakamarásról. II/4. 52. PALOTAY Gertrúd 1944b. 53. PALOTAY Gertrúd 1944b. 9. 6/a. 54. PALOTAY Gertrúd 1944b. 14. o. 55. PALOTAY Gertrúd 1944b. 14. o. és l/a. 1/b. 2/b. 12. 12/b. 21/b. szinte mindegyik majdnem megegyezik gyűjteményi darabunkkal. Egyeseknél a szegélydísz más. 56. PALOTAY Gertrúd 1944. b. 11-13. 556
