Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Kemenczei Tibor: A terpesi és hatvani bronzleletek

1. Tokos, füles balta. Pereme széles, alatta vízszintes bordák futnak körbe. Tokrészét függő ék alakú, függőleges és szögben megtörő függőleges bordák díszítik. Hossza: 13,4 cm (4. kép 1). 2. Az előbbivel megegyező formájú és díszítésű balta, azonban oldalán középütt kettős függő ék alakú bordák vannak. Hossza: 13 cm (4. kép 2). 3. Az előbbivel megegyező formájú és díszítésű balta. Az eltérést az jelenti, hogy a két függő ék alakú borda laposabb. Hossza: 12,9 cm (4. kép 3). A terpesi bronzbalták közül hét szinte azonos formájú. A hasonló formájú, csőrös vagy félholdas kávájúnak nevezett baltákat a kelet-kárpát-medencei bronzműves műhelyek a késő bronzkor második periódusában kezdték készíteni. Ilyenek az ún. Felőr (Uriu) - ópályi típusú bronzleletekből ismertek.

2 A terpesi baltáktól azonban eltérően átmetszetük formája nem hatszög, hanem négyszög alakú. A hatszögletes átmetszetű csőrös balták gyártása, használata a késő bronzkor későbbi szakaszaiban terjedt el. Ismertek ilyenek a Kisapáti, Jászkarajenő és Hajdúböszörmény-Szentes típusú bronzleletekből, azaz az i. e. 11-9. századok kelet-kárpát-medencei bronzipar emlékei közül.

3 Ez azt jelenti, hogy az ilyen tokos balták alapján pontosan nem lehet a terpesi lelet korát meghatározni. A terpesihez hasonló, kettősen ívelt oldalú, széles pengéjű tokos balták (3. kép 2) nem gyakori tárgyai a kárpát-medencei késő bronzkori bronzleleteknek. Hasonló alakú balták csak Szendrőládon, Mezőkövesden

4 és Székesfehérvárott

5 kerültek elő. Közülük a legidősebb a székesfehérvári darab, amely a Jászkarajenő típusú bronzleletek közé tartozik, míg ennél fiatalabb korúak, s a Hajdúböszörmény-Szentes típusú bronzipar emlékei a Mezőkövesdről származó bronztárgyak. A terpesi balta formájához közel állnak azok a darabok is, amelyek ugyancsak széles pengéjűek, felül bordadíszesek, de oldaluk nem kettősen, hanem egyenletesen ívelődik az élrészig. Ezek gyártását a Jászkarajenő típusú bronzipar kezdte el.

6 Fiatalabb korú változataiknál a tok és pengerészt a balta közepén vízszintes vonal, borda választja el. Ezeket a Hajdúböszörmény-Szentes típusú bronzleletek tartalmazzák.

7 A terpesi darab az ilyen baltáknak egy sajátos, egyedi formaváltozata. Babérlevél alakú, bordázott tokrészes lándzsahegyeket a kelet-kárpát-medencei bronzipar a Felőr (Uriu) - Ópályi leletekről elnevezett korban készített először.

8 Ilyen fegyverek gyártása az egész késő bronzkor alatt folytatódott. Bizonyíték erre, hogy a Hajdúböszörmény-Szentes típusú bronzleletek némelyike is tartalmaz ilyen lándzsahegyeket (pl. Tiszavasvári-Téglagyár, Taktakenéz, Nyírtura).

9 Különböző formába öntött nyersanyagdarabok számos késő bronzkori raktárleletben előfordulnak, így általában a pontosabb kormeghatározásra nem alkalmas tárgyak ezek. Az olyan tojásdad alakú öntőrudak, mint amilyenek a fél töredéke a terpesi leletben található (1. kép 1) a Jászkarajenő típusú bronzleletek gyakori részei,

10 de megtalálhatók néhány egy periódussal későbbi leletben is." 2. Mozsolics A., Bronze- und Goldfunde des Karpatenbeckens (Budapest 1973) 38. 3. W. A. v. Brunn, Mitteldeutsche Hortfunde der jüngeren Bronzezeit (Berlin 1968) 32, 33; Kemenczei T., Die Spätbronzezeit Nordostungarns (Budapest 1984) 48, 74; Mozsolics 4., Bronzefunde aus Ungarn (Budapest 1985) 34, 37. 4. Kemenczei T., Die Spätbronzezeit ... 117. t. С 2; 122. t. 5. 5. Mozsolics A., Bronzefunde . . . 243. t. 24. 6. W. A. v. Brunn, Mitteldeutsche ... 46. 7. U.o. 51. 8. Mozsolics A., Bronze-und Goldfunde ... 34. 9. Kemenczei T., Die Spätbronzezeit . . . 212. t. 6; 219. t. b. 19; 219. t. a. 1-3. 10. Mozsolics A., Bronzefunde . . . 232. t. B. 5; 237. t. 28-30; 245. t. 22. 11. Kemenczei T., Die Spätbronzezeit . . . 205. t. 24; 211. t. 32. 54