Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Cs. Schwalm Edit: Régi stílusú hímzések a Dobó István Vármúzeum erdélyi textiljeiből

kompozíciót csak egy keskeny szegélyvonal határolja. E minta szerkezete és motívumai nagyon hasonlítanak a nyugat-dunántúli régi stílusú hímzésekre.

21 A több darabbal képviselt szálánvarrott és keresztszemes hímzések szerkezete, motívumkincse már több rokonságot mutat más erdélyi tájak magyar hímzéseivel, így pl. a régi kalotaszegi keresztöltéssel, de leginkább a Mezőség és a Felső-Maros mente hasonló kivitelű munkáival, hiszen közismert, hogy a régebbi díszítmények mindig sokkal nagyobb területen közösek, mint az újak.

22 Ami azonban mégis szembeötlik a székely hímzéseken, a többitől eltérően alakuló hármas szerkezet: széles középrész, mely után a minta a nevét kapja, ezt határoló keskeny szegélyvonal és szerényebb szegélydísz.

23 A motívumok között egyaránt találunk mértanit, mértani formájú növényit és virágtöveket.

24 A székely hímzés nem zsúfolt, hanem levegős, ritkás, jól áttekinthető a szerkezete.

25 Kidolgozása aprólékos - különösen a csíki példányoknak - öltései aprók, a minta részletekben gazdag.

26 Erdély-szerte igen gyakori és rendkívül sok variációban ismert a fenyőágas mustra. Lehet ritkább és tömörebb 3 és 5 ágú, erősen stilizált virágokkal vagy azok nélkül.

27 Gyűjteményünkben is több változatával találkozunk. Végigvonulhat főmotívumként, de lehet annak egyik eleme is. Kiegészítői geometrikus motívumok. Egyik régi darabunkon (Leltári száma: 88.1.115. 7. kép) a főmotívumon belül szerepel egy ötös elágazású virágtő középső motívumaként. Az egész kompozíció mértani formájú növényi elemekből áll. A középminta három rozettából és két fenyőágból összeállított virágbokor ismétlődése, közte apró geometrikus formák, csillagok, kacsok térkitöltőként. A fölső zárószegély igen érdekes, féloldalasan komponált, rézsútosan elhelyezett aszimmetrikus motívumok sora. Ennek a formának nem találtam párhuzamát.

28 Az egyszálú előöltéssel varrt kacsok is korai hímzéseken fordulnak elő (pl. 53.1.1285. párnavég az 1800-as évek elejéről, Csíksomlyó). Az alsó szegélymotívum részarányos, ismétlődő szegfücsokrokból áll, melyek az elválasztó vonalból nőnek ki. Ez szintén a székely keresztszemesek egyik jellemzője.

29 A hímzés motívumkincse, áttekinthető szerkezete, finom, aprólékos kidolgozása, a hasonló korú darabokkal összevetve (53.1.1283., 53.1.1285.) arra utal, hogy a XVIII. századvégén, XIX. század elején készíthették. 21. ROEDIGER Lajos 1929. 456. Az írás utáni székely varrottasoknak vagy elmarad a szegélyvonala, vagy csak egy keskenyet alkalmaznak. Hasonló szerkezetű és motívumú nyugat-dunántúli hímzés van pl. Ipolyi Arnold textilgyűjteményében is. GERVERS-MOLNÁR Veronika 1983. 32. kép. 22. DAJASZÁSZYNÉ DIETZ Vilma-PALOTAY Gertrúd 1943. 1-2. 23. ROEDIGER Lajos 1929. 453. szerinte a minták középrésze az egész kivarrt rész szélességének átlag 3/4 része. 24. FÉL Edit 1981. 599. 25. VISKY Károly 1929. 430-431. DAJASZÁSZYNÉ DIETZ Vilma-PALOTAY Gertrúd 1944. 117. 26. DAJASZÁSZYNÉ DIETZ Vilma-PALOTAY Gertrúd 1943. 3. PALOTAY Gertrúd 1944. (1946.) 117. 27. PALOTAY Gertrúd-SZABÓ T. Attila 1943. 4. 28. A féloldalas kompozíció törökös hatás, pl. a kalotaszegi hímzéseken. Itt azonban egy középtengely mentén tükröztethető, szimmetrikus motívum van rézsútosan elhelyezve. PALOTAY Gertrúd 1938. 111. PALOTAY Gertrúd 1940. 44. MALONYAY Dezső 1907. XIV. tábla 7. ábra, XVI. tábla 4. ábra. A mi hímzésünkön szereplő motívum nem tükröztethető középtengely mentén, mert aszimmetrikus. 29. DAJASZÁSZYNÉ DIETZ Vilma-PALOTAY Gertrúd 1943. 3-5. 544