Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Cs. Schwalm Edit: Régi stílusú hímzések a Dobó István Vármúzeum erdélyi textiljeiből

kép, és 88.1.3. 3. kép). A középső széles sáv zárt csigavonalas szerkezetű, virág és palmetta motívummal. Két oldalán keskenyebb csíkban tulipánnal koronázott gránátalmák és palmetták váltakozva sorakoznak. Szerkezetük, motívumaik, színezésük és hímzőtechnikájuk alapján úgy feltételezhetjük, hogy Észak-Magyarországról származnak. V. Ember Mária már korábban is idézett munkájában az 5. 8. 16. és 17. fényképeken közölt tárgyak több vonásban is megegyeznek gyűjteményünk e két darabjával.

8 Ezek a következők: a hímzések szerkezete hasonló. A széles, középső sávot, a hullámindás főmotívumot ferde laposöltéssor zárja, két keskeny keretelősáv fogja közre. Több az azonos motívum: palmettaszerű, fogazott levelek, félig nyílt gránátalma, tulipánnal koronázva, ún. kasmír palmetta, kétféle rajzú gránátalma. A fonalhasználat, valamint az öltésmódok is megegyeznek: meggypiros selyemfonal és arany szál, ferde laposöltés, hamis laposöltés, bordázott vagy perzsa öltés. Az aranyhímzés fektetett laposhímzés, amit mintázottan levarrtak selyemfonállal.

9 A másik két úrihímzés szerkezete, motívumai, színezése, kivitelezése és kidolgozása eltérő az előzőektől. Párhuzamait Erdélyben kereshetjük. Mindkettőn három virágtő-kompozíció van, amelyeket gyűrűvel fogtak össze. Az Erdélyben és Partiumban varrt hímzések egyik jellemzője ez.

10 Csak a középső tő teljes, a másik kettőnek a fele van meg a vásznon. Az egyik hímzésdarab (Leltári száma: 88.1.4. 4. kép) hímzőfonala barna és rózsaszínes sárga selyemfonal. Középső, három ágból álló virágbokrát finoman hajló, S alakú inda kapcsolja össze a két szélsővel. A középső virág tulipános akantuszlevelekkel, a két kihajló ág pálmafához hasonlít. Az indák végén rozetták, bimbók, akantuszlevélek. A középső motívum két oldalán egy-egy madár ül, virágos ágon. A minta alapját egy keskeny, levélcsokrokból álló motívumsor képezi. Levegős, ritkás, laza szerkezetű. Kidolgozása meglehetősen durva, nagy öltésű, egyenetlen, elnagyolt laposhímzés, ferde laposöltés, perzsaöltés és hamis laposöltés. Jellemzői alapján már inkább átmenetet képez az úri és paraszti hímzések között.

11 Úrihímzésekben ismert elődeik még finomak, tökéletes kidolgozásúak.

12 A régi stílusú, székely szabadrajzú varrottasok között is találunk hasonló szerkezetű és motívumú darabokat, melyek az úrihímzés hatását tükrözik.

13 A másik hímzésdarab (Leltári száma: 88.1.1. 5. kép) hímzőfonala rózsaszín és halványkék selyemfonal. Az öt, finoman hajló virágos ágat széles, kettős gyűrű fogja át. A tulipánszerű virágok kacsokkal és levelekkel folthatásukban úgy tűnnek, mintha akantuszlevelekből alakultak volna. Nincs szegélyvonallal határolva. Kidolgozása finomabb, mint az előző madarasé, de öltései elég nagyok. Technikája: ferde laposöltés és perzsaöltés. Ez is inkább már összekötő az úrihímzés és a népi között. Hasonló szerkezetű és motívumú darabok a régi székely szabadrajzú hímzések között is felfedezhe8. V. EMBERMárial981.5.8. 16.17. fényképek (ezek tárgyleírása: 5.10.21.25. a hímzésgyűjteményben) 9. V. EMBER Mária 1981. az előzőekben ismertetett fényképek. Ezeken kívül színezésében, beosztásában és 1-2 motívumában hasonló még a 18. és 19. fényképen közölt tárgy (leírása a hímzésgyűjteményben: 23. 22.). A 18. kép szerkezete már kazettás. Ez az akantusz indamotívum nemcsak hímzésekről, hanem fa (székelykapu) és kőfaragványokról is ismert. Ld. BALOGH Jolán 1967. 139. o. 110. ábra MALONYAY Dezső 1922. 92. o. 117. ábra és 221. kép. A rimaszombati lepedőszél szerkezete annyiban tér el, hogy a csigavonal nem hajlik teljesen vissza. Sok motívuma azonos. 10. V. EMBER Mária 1981. 38. 11. FÉL Edit 1981. 599. 12. V. EMBER Mária 1981. 34. 35. fénykép (leírása a hímzésgyűjteményben: 62. 64. sz.) 13. MALONYAY Dezső 1909. XXXVII. tábla, valamint M 79. M 80. GAZDA Klára 1972. 48. (ua. mint amit MALONYAY is közöl), PALOTAY Gertrúd-SZABÓ T. Attila 1941. 23. o. 71. ábra. 540