Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Petercsák Tivadar: Szénégetés Észak-Magyarországon

kedd - ebéd: habart bableves vacsora: tojásleves, tocni (krumpli, liszt és fűszerek keveréke tepsiben kisütve) szerda - ebéd: tojásleves, tocni vacsora: túrós tészta csütörtök - ebéd: habart zöldbableves krumplival vacsora: kelkáposzta főzelék párolt hússal péntek - ebéd: kelkáposzta főzelék párolt hússal vacsora: csőtészta pörkölttel szombat - ebéd: csőtészta pörkölttel vacsora: sütemény vasárnap - reggeli: kakaó vagy tea, pirítós ebéd: húsleves, pirított krumpli, kirántott csirke vacsora: ugyanaz

132 A szén eladása, kereseti viszonyok A kihűlt szenet régebben szekérbe ömlesztve vagy szeneszsákokba rakva szállították a vasgyárakba. A szőrzsákok bevezetése előtt Gömörben a szenet egyenesen a vesszőből font szekérkasba öntözték kosaraikból.

133 A szeneszsákokat feltehetően a századforduló éveiben kezdték használni. Gömörszőlősön egy szőrzsákba 40-50 kg szenet raktak. A szénégetők 1900-ban zsákonként 25 krajcár fizetséget kaptak. Gyakran szekérszámra vették át tőlük a faszenet. A fuvaros cédulát adott az átvett szénmenynyiségről és a munkáltató a cédula szerint fizette őket.

134 A Zempléni-hegységben ócska vászonzsákokba rakták a faszenet. Egy zsákba 30-40 kg szén fért, egy szekérre 25-30 zsákot is felraktak.

135 A bükki szénégetőktől is szekérbe ömlesztve vagy zsákokban hordták a szenet a fuvarosok a diósgyőri vasgyárba. Az erdészet a faluban fizette ki a szénégetők bérét. Az 1970-es években már műanyag, illetve papírzsákokat használtak, s a szenet sűrű fogú vasvillával egyenesen a zsákba rakták. A répáshutai Ofeltáler János kezdett egy olyan bakot használni, amelyre ráakasztható a zsák, s így egy ember is rakhatja a szenet. A zsákot a csomagolóban mérik le, és mázsánként fizetnek. 1981-ben egy mázsa jó minőségű szénért 110 Ft-ot kapott a szénégető.

136 A szénégetéssel kétszer annyit lehetett keresni, mint más erdei munkával. Általában súlyra fizették őket, ezért az élelmes szénégetők mázsálás előtt alaposan meglocsolták a szenet, hogy többet nyomjon. Ezt azért is tehették, mert nem volt ritka a kellően le nem hűtött faszén szállítás közbeni begyulladása.

137 Mályinkán azt tartották a mesterségükről, hogy „mocskos, de zsíros".

138 132. L.: PETERCSÁK Tivadar 1984a. 92-93. Vö.: BAKÓ Ferenc 1969. 272., PALÁDI-KOVÁCS Attila 1988. 80. A szénégetők hasonló életmódot folytattak és táplálkozásuk is azonos nyersanyagokra épül Kelet-Szlovákiában. Sznyinhámorban azonban, ha lehetőségük, volt tehenet is tartottak a szénégető telep közelében. Az erdélyi Lápos vidékén gyakran az asszony főzött a szénégetőkhöz kiköltözött családnak. Horehronie 1989. 344., Vasil LATTÁ 1958. 620-261., KÓS Károly 1978. 69-70. 133. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1988. 95. 134. É. KOVÁCS László 1973. 180. 135. PETERCSÁK Tivadar 1981. 58., Vö.: PALÁDI-KOVÁCS Attila 1988. 96. 136. PETERCSÁK Tivadar 1984a. 86. 137. L.: VIGA Gyula 1985. 384., PALÁDI-KOVÁCS Attila 1988. 98. 138. LAJOS Árpád 1956. 21. 529