Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Petercsák Tivadar: Szénégetés Észak-Magyarországon

20. kép. Szénégető telep bódéval és ideiglenes kunyhóval. Bükk hegység. Petercsák Tivadar felv. 1983. gók kunyhója. Itt a kunyhó elülső részében, három-négy nagyobb kő között égett a tűz. A füst a tető szabadon hagyott részén távozott. Hátrább volt a szénégető fekhelye és felszerelése. A gömöri Csermosnya-völgy szénégetőinek a kolyibája annyiban tér el a mályinkai és zempléni típustól, hogy a kunyhó elejét két ágasfán nyugvó szelemen alkotja, s ehhez támasztják a másik végükön a földön nyugvó, 2-3 méter hosszú gerendákat. Az ajtó itt is oldalt van.

129 A kisebb szénégető csapatok használták a kerek kunyhót (Tardona, Bükkszentkereszt), okruha kolibáX (Répáshuta), sürgő kunyhói (Felsőtárkány), amit többfelé csak kunyhónak, gunyhónak neveztek. A Bükk mellett elterjedt volt Gömörben, a Mátrában, Rimóc környékén és a Zempléni-hegységben. A gömöri szénégetők román kunyhóként emlegették, mert a máramarosi favágóktól ismerték meg az oda is eljáró gömöriek.

130 A kerek kunyhó vázát 4-5 ágas rúd, kétágusfa alkotja, amelyeket felül egymásba illesztenek. Ezekhez körben félbehasított fatörzseket támasztanak, amelyek nem érnek fel az ágasfák érintkezési pontjáig. A kunyhó belső falán, kétharmadrész magasságban kötés fut körben, hogy megakadályozza a fák és gallyak bedőlését. A füst a kunyhó szabadon hagyott felső nyílásán távozik. Az oldalát falevelekkel, földdel be is fedik. A 129. Saját gyűjtés, Malvinka. Ilyen kunyhót még 1983-ban is láttam a mályinkai határban. Vö.: LAJOS Árpád 1956. 23-24., SZABADFALVI József 1968. 67., HERKELY Károly 1941. 262-263. A belső nyílt tüzelőjű, oldalbejáratú, nyeregtetejű téli kunyhó ismert a Bakonyban és a debreceni vákáncsosok körében. VAJKAI Aurél 1959. 177-178., BALOGH István 1935. 154-155. T. MORARIU a radnai havasokból (T. MORARIU 1937. 150-151.), Vasil LATTÁ pedig a kelet-szlovákiai Sznyinhámorból közli (Vasil LATTÁ 1958. 591-627.) 130. BAKÓ Ferenc 1968. 73., É. KOVÁCS László 1976. 144., PETERCSÁK Tivadar 1984b. 490., SZABADFALVI József 1968. 66-67., PALÁDI-KOVÁCS Attila 1988. 79-80. 526