Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Tibor Kovács: Menschen- und Tierdarstellungen an der bronzezeitlichen Siedlung von Füzesabony-Öregdomb
Kovács Tibor Ember- és állatábrázolások a Füzesabony-Öregdombi bronzkori telepen A korábbi 1 és újabb 3 (amelyen Szabó János Győző is részt vett) ásatások eredményei szerint a Füzesabony-Oregdombi teli-telepet a középső bronzkor második felében, még inkább utolsó harmadában lakták. 68 Jórészt még publikálatlan leletei között, 7 két antropomorf szobrocska (2. kép: 2) 8 , ill. egy csörgő (4. kép: 2) mellett meglepően nagyszámú - húsz - ép, vagy töredékes madárábrázolás található (1. kép, 2. kép: 1, 3-7,3. kép, 4. kép: 1,3). A bemutatott ábrázolások segítségével korrigálni vagy éppen alátámasztani lehetett néhány korábbi megállapítást, s mód nyílt új vizsgálati szempontok felvetésére is. Közülük a fontosabbak: - Az eddig ismert lapos szobrocskák (ún. hegedúidolok) mellett az emberábrázolás más változatai is előfordulnak a füzesabonyi kultúra emlékei között (2. kép: 2, 4. kép: 2). Tömör szobrocskánk formai rokonsága az Al-Duna-vidéki ún. harangszoknyás szobrokkal kézenfekvőnek tűnik. - Az Észak-Kárpát-medencei aszkoszok többsége - kulturális hovatartozásuktól függetlenül - három típusváltozatba sorolható. Ez pedig feltételezni engedi, hogy e régió lakosságának hiedelemvilágában a korai bronzkor utolsó szakaszától a középső bronzkor végéig közös vonások voltak. 56 - A kombinált antro'pomorf-zoomorf ábrázolások feltűnése, nagy valószínűséggel középső bronzkorunk zárószakaszában, „minőségi változást" jelez a bronzkori hiedelemvilágban. Az idesorolható emlékek meglehetősen szűk körét (dunaújvárosi madár alakú edény, tiszafüredi aszkosz) 57 fontos láncszemként egészíti ki madár alakú csörgőnk (4. kép: 1), valamint - provizórikusan ide sorolva - az egyik füzesabonyi aszkosz (1. kép: l). 58 Ma még igen keveset tudunk a bronzkori hiedelemvilágról 60 , ill. az ahhoz kapcsolódó ceremoniális események helyéről és jellegéről. És alig ismerünk Közép-Európából olyan bronzkori épületet, amely minden bizonnyal kultikus célt szolgált. 6,_62 A településeken kívüli áldozati helyek létére pedig legfeljebb néhány, feltételezés szerint mocsaras vagy erdős részen, valamint a barlangokban 64 előkerült középső bronzkori kincslelet alapján lehet gondolni. A fegyverek feltehetőleg áldozati célú vízbe vetésének szokása pedig csak később, a halomsíros kultúra idején kezd elterjedni a Kárpát-medencében. 63 Mindezeket ismerve kaphat - ebben az összefüggésben - bizonyos jelentőséget a füzesabonyi telep figurális ábrázolásainak, továbbá a még nem publikált agyag kocsimodell részeknek a nagy száma. Ezek, valamint a kora bronzkori hatvani kultúra 66 , ill. a késő bronzkori gávai kultúra 67 néhány telepén nagyobb mennyiségben talált miniatűr állatszobrok arra engednek következtetni, hogy a nagyobb települések - így Füzesabony-Öregdomb is - nemcsak az ipari tevékenység, hanem a szellemi élet központjai is voltak. 51
