Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Petercsák Tivadar: Szénégetés Észak-Magyarországon

1. kép. Szénégetéshez előkészített hely, szénpad Répáshuta. Petercsák Tivadar felv. 1981. gödrösnek lenni, mert csak ott égne a tűz, hamuvá válna a fa, a szélén pedig fának maradna. A szénégetők szerint a boksahelynek olyannak kell lenni, mint a fazék fedőjének, Mályinkán bogárhátúnak is mondják.

79 Répáshután a szénhely kijelölésekor középre leütnek egy karót, ebbe akasztják az egyik végén ágas hosszú rudat (cirkli vagy cirkula), amit körbe forgatnak és csákánnyal jelölik ki a kör alakú szénhely határát. Ugyanígy végzik a Gömör megyei Kecsőn, a Bakonyban és Székelyvarságon viszont zsinórral húzzák meg a boksahely kerületét.

80 A szénhely nagysága az égetendő boksa méretétől függ, átmérője 8-15 méter is lehet. A szénhely elkészítése átlagosan egynapi munkának felel meg.

81 Egy-egy szénégető csapatnak három-négy milehelye is lehetett egymás mellett, mivel így praktikusabban szervezhették a munkát, folyamatosan rakhatták és égethették a miiéket. Szívesen vettek igénybe korábban használt, de már elhagyott szénhelyet. 1981-ben a 28 éves répáshutai Ofeltáler Jánosnak négy szénhelye volt a Nagydélsáron. 1980-ban költözött oda, s akkor már három kész szénhely volt ott, ő készítette el a negyediket.

82 79. Vő.: LAJOS Árpád 1956. 26., NÉMETHTvlarietta 1980. 7-8., PETERCSÁK Tivadar 1981. 57., 1985a. 83., 1984b. 490-491., PALADI-KOVÁCS Attila 1988. 84-85. A fenti szempontok általánosak a Kárpát-medencében. VAJKAI Aurél 1959. 27., HEGYI Imre 1978. 103., KÓS Károly 1978. 66-67., TAGÁN Galimdzsán 1943. 38., Vasil LATTÁ 1958. 609. 80. PETERCSÁK Tivadar 1984a. 83., PALÁDI-KOVÁCS Attila 1988. 85., HEGYI Imre 1978. 103., TAGÁN Galimdzsán 1943. 38. 81. LAJOS Árpád 1956. 26. 82. PETERCSÁK Tivadar 1984a. 87. 507