Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Petercsák Tivadar: Szénégetés Észak-Magyarországon

A feudalizmus korában az uradalmak is igényelték a faszenet (lőporgyártás, kovácsműhelyek). Ezért a hadászati fontosságú uradalmi központok igyekeztek biztosítani rendszeres szénellátásukat. Ennek legkézenfekvőbb módja - más mesterségek mintájára - a szénégető jobbágyoknak a mesterségükkel való szolgáltatása volt.

24 A sárospataki uradalom Dongó részbirtokának 1601. évi urbáriuma előírja, hogy a lakosok a vár szükségleteire kötelesek szenet égetni.

25 Ugyancsak a pataki uradalomnak adott szenet robot helyett a bényei Zenegeteö Thamas az 1632. évi urbárium szerint. Patak szükségleteit azonban nem elégíthette ki a robotváltság fejében kapott szénmenynyiség, mert már az 1631. évi urbárium említést tesz arról, hogy szénégetéshez való favágással és fahordással egész Bénye jobbágysága tartozott.

26 Telkibánya urbáriuma 1631-ben 1 szénégetőt (4 ökörrel),

27 Baskó 1646-os urbáriuma 1 szénégetőt,

28 Hotyka részbirtok 1648. évi urbáriuma pedig az egyik puszta helyen egy beköltözött szénégetőt ír össze, aki a pataki uradalomnak mesterségével szolgál.

29 Az erdős határú falvak és mezővárosok kovácsai rendszerint maguk égették a munkájukhoz nélkülözhetetlen faszenet. A kovácsok az értékes makktermő fák kivágásával és szenítésével sok kárt okoztak, ezért a városi jegyzőkönyvekben gyakran szerepelnek. Kassa városa 1632-ben szabályrendeletben tiltotta meg a kovácsoknak az erdők vágását és a szénégetést.

30 A gyöngyösi városi tanács a XVIII. században többször hozott a szénégetést korlátozó, esetenként tiltó rendelkezést. 1703-ban „determináltatott, hogj ha ennek utánna úgj mint eddigh, ... az kovácsok Gyurtyánjon s nyárfán kívül valami так termő fát szénnek vágnak, s égetnek, és raitok tapasztaltatik, tehát Bírák uraimék valahányszor raitok esik, mind annyiszor Tizenkét forintra büntessék".

31 1742-ben dűlött fából megengedik a kovácsoknak a szénégetést, ha ehhez a bírótól cédulát (engedély) kapnak. Minden bánya szén után 1 forintot tartoztak fizetni. Engedély nélküli égetés 12 forint büntetést von maga után.

32 A történeti adatok szerint a Bükk hegységben és Gömör megyében a faszénégetés elsősorban a vasgyárak igényeihez igazodott. A Zempléni-hegységben, a Mátrában, illetve az Északi-középhegység erdős határú falvaiban azonban sokfelé folyt bérmunkában vagy az értékesítésre történő szénégetés. A faszén már a XVII. század folyamán piaci, vásári árucikként is megjelent, amelyről a vásári rendtartások, limitációk is említést tesznek. A Zemplén megyei limitáció az 1666-1701 közötti időben 21 dénárban szabta meg egy köblös zsák szén árát.

33 A szenet áruló szekerekről a gyöngyösi városi jegyzőkönyvek is írnak. 1795-ben 7 krajcár helypénzt szedtek a szenes kocsiktól,

34 1818-ban pedig az ispotályon túl engedélyezték részükre az árusítást.

35 Vannak adatok, amelyek jelzik, hogy a múlt században pl. a miskolci vásárokon is árultak faszenet.

36 24. ROMÁN János 1965. 32. 25. Uo. 26. ROMÁN János 1965. 33., MAKKAI László 1954. 177. 27. MAKKAI László 1954. 178. 28. MAKKAI László 1954. 385. 29. MAKKAI László 1954. 270. 30. TAGÁNYI Károly 1896. I. 401. 31. HML Gyvkj. V. 101/a. 2. k. 240. 32. HML Gyvkjk. V-101/a. 4. k. 569. 33. ROMÁN János 1965. 33. 34. HML Gyvkj. 101/a. 7. k. 785-787. 35. HML Gyvkj. 101/a. 10. k. 141. 36. VIGA Gyula 1986. 84. 501