Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Petercsák Tivadar: Szénégetés Észak-Magyarországon

Petercsák Tivadar SZÉNÉGETÉS ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Észak-Magyarországon a legelterjedtebb erdei mesterség a faszénégetés. A Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk és a Zempléni-hegység vidéke erdőkben gazdag terület, ahol a fakitermelés mellett sok családnak a szénégetés jelentett megélhetési lehetőséget. A Bükk és a Zempléni-hegység területén ma is tanulmányozható e mesterség hagyományos technológiája, a történeti feljegyzések alapján pedig rekonstruálható múltja is. A hazai erdővidéken általánosan jellemző erdei iparról több néprajzi leírás jelent meg. A bakonyi szénégetést Vajkai Aurél és Hegyi Imre munkáiból

1 ismerjük. Erdély területéről Pávay V. Ferenc a Nagyenyed vidéki románok,

2 Tagán Galidzsán a székelyvarsági,

3 Kós Károly pedig a Lápos vidéki magyarok

4 szénégetését írja le. A legtöbb feldolgozást és adatközlést azonban az Északi-középhegység vidékéről publikálták. A Zempléni-hegységből Petercsák Tivadar,

5 a Bükkből Lajos Árpád, Németh Marietta, Bakó Ferenc, Petercsák Tivadar néprajzi,

6 Szilas Géza-Kolozsváry Szabolcsné és Viga Gyula történeti közleményei

7 alapvető fontosságúak. A Sajó bal parti dombvidék, illetve a történeti Gömör megye szénégetésének történeti-néprajzi leírását É. Kovács László és Paládi-Kovács Attila

8 nyújtja. Paládi-Kovács Attila a szénégetés jelentőségét a barkók, Petercsák Tivadar pedig a palócok körében vizsgálja.

9 Fülöp Lajos és Petercsák Tivadar a Mátra vidék erdőhasználatát bemutató tanulmányai a hagyományos szénégetési módokat is feldolgozzák.

10 Az Észak-Magyarországgal szomszédos Szlovákiából három jelentős tanulmány ismerteti a szénégetés technológiáját, munkaszervezetét, a szénégetők munkakörülményeit és kereseti viszonyait.

11 A faszenítés olyan ősi mesterség, amely a vasgyártáshoz, fémművességhez, de az üveg- és lőporgyártáshoz is kapcsolódik. Szénégető szavunk első írásos említése 1222ből való.

12 Gömör megyében 1413-ban jegyezték fel a Szénégető helynevet.

13 A faszén 1. VAJKAI Aurél 1959., HEGYI Imre 1978. 2. PÁPAY V. Ferenc 1907. 292-293. 3. TAGÁN Galimdzsán 1943. 32-55. 4. KÓS Károly 1978. 64-72. 5. PETERCSÁK Tivadar 1978. 28., 1981. 43-61, 6. LAJOS Árpád 1956., NÉMETH Marietta 1980., BAKÓ Ferenc 1983., PETERCSÁK Tivadar 1984a. 7. SZILAS Géza-KOLOSSVÁRY Szabolcsné 1975., VIGA Gyula 1985. 8. É. KOVÁCS László 1973., 1976., PALÁDI-KOVÁCS Attila 1988. 9. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1982., PETERCSÁK Tivadar 1989. 10. FÜLÖP Lajos 1978., PETERCSÁK Tivadar 1984b, 11. Vasil, LATTÁ 1958., Ladislav TAZKY 1980., Horehwnie 1969. 12. MTESZ 1967. III. 720. 13. ILA Bálint II. 1942. 330. Közli PALÁDI-KOVÁCS Attila 1988. 71. 499