Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Bakó Ferenc: Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez

termény adójegyzéke megmaradt. Gabonadézsmát 147 családfő szolgáltatott be, és közülük összesen 19 neve mellett olvasható az A (Andornak) jelzés. Róluk azt írja Bán Péter, hogy „külbirtokosok", tehát nem Nagytályán, hanem Andornakon lakhattak, minthogy a jelzett határrész, a terra nobilium is andornaki volt. Családnevük nagyobbrészt magyar, de vannak köztük feltehetően nyugati eredetűek is, mint Jenke, Kandó, Kornys. A Nagytályához tartozó Andornak (egyes esetekben Andornyák) határában 13 gazdaság van, s ebből 5 gazdag paraszt, 2 féltelkes, 2 szegény és 4 föld nélküli zsellér. 11 családfő szőlőtermeléssel is foglalkozik, négyen nemesi földön gazdálkodnak.

76 A XVI. század második felében még kevesebb, szinte csak utalásszerű információink vannak Andornakról. Az 1576-1577. évi dézsmajegyzékben Nagytályán az extraneusokra ezt a megjegyzést teszik: „feltehetően nyolcan Andornakra, öten Makiárra valók". Ezek a szántóvetők 96 nemesi tulajdonban lévő szőlőt is művelnek, de mind a nagytályaiak kezén van. 1594-ben Andornakot egyáltalán nem említik meg, a helység ekkor feltehetően lakatlan.

77 Egy másik, korábbi feldolgozás hasonló eredményekre jut. 1576 és 1578 között Andornakot Nagytályával összevonva tárgyalják, határát pedig „andornaki külsőség"-nek, „terra nobilis Andornak"-nak, „Promontorium de terra nobili"-nek nevezik.

78 A XVII. században a továbbra is lakatlan és talán parlagon heverő település neve csak a birtokjogi viták során kerül be az iratokba, de megemlítik a vízimalmot, ami a török hódoltság alatt is működött. Erre az első adat a XVI. század derekára keltezhető, amikor az egri Szent András oltár jövedelmeivel kapcsolatosan a kistályai malomról van szó, ami az andornaki malom fölött helyezkedik el; a második 1658-ból való, amikor a Mocsáry család tiltakozik a megyénél azért, mert egy egri török földesúr Andornakpusztán malmot épített.

79 Amint láttuk, minden forrás azt sugallja, hogy településünk a XVI. század végétől a XVIII. sz. elejéig lakatlan volt, de ennek megállapításakor óvatosságra intenek azok a tudósítások, amelyek arra engednek következtetni, hogy néhány család túlélte a török és egyéb dúlásokkal együtt járó veszedelmet. Már az 1549-es kamarai összeírás egy bejegyzése is figyelmet érdemel, amely Maklár népességéhez kapcsolódik, de bizonyos, hogy Andornakra vonatkozik, mert a földtani viszonyok következtében Makiárhoz legközelebb ott lehet tufapincéket ásni. A bejegyzés arra utal, hogy e pincékben laknak. A többi adat már közvetlenül Andornakra vonatkozik. 1699 és 1714 között a két érdekelt vármegye, Heves és Borsod azon vitázik, hogy hova tartozik a falu, és ennélfogva hova adózzanak. 1699-ből, 1714-ből és 1723-ból az adóösszeírók néptelennek mondják a falut, de más források szerint a borsodi részen pincékben laktak. Nem is lehettek kevesen, mert egy 1713-as Borsod megyei bejegyzés szerint tanítójuk is volt, akinek ez volt a címe: R(evere)ndus Michael Petri Andornakiensis scholae rector".

80 Ez utóbbi mondatokat azért tartom fontosnak, mert valami halvány reményt nyújtanak arra, hogy Andornak újkori lakosságának volt valami kapcsolata a középkorival, ha bármilyen gyenge is lehetett ez a kontinuitás. Kitűnik az is, hogy a falu belterülete nem mindig a mai helyén volt, hanem az Eger-pataktól nyugatra, tehát Heves megyében is. A régi, középkorinak minősíthető pincék ugyancsak ezen a területen vannak. 76. BÁN Péter 1988. 40-46.; N. KISS István 1960. 125., 129. 77. N. KISS István 1960. 336-342., 588-589. 78. SZEDERKÉNYI Nándor II. 381. 79. KANDRA Kabos 1886. 471.; BmL. Közgyűl. jkv. 1658. 44. 80. OL Kam. Conscr. portarum 1549. Fase. 2. 637. 179. 1.; BmL. Acta politica. Mat. III. Fase. I. fr. 1261.; HmL. Érs. lt. Cl. I. fasc. CC no. 458.; SZEDERKÉNYI Nándor 1890. IV. 163.; BmL. Borovszky cédulák, Andornak. 1713. évi Jk. XVII. 730.; BAKÓ Ferenc 1977. 10-11. 476