Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Bakó Ferenc: Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez
Az Andornak név hasonlóságot mutat a Rajna völgyében fekvő Andernach városnévvel, sokkal inkább, mint a fentebb már említett Dornich, belga városéval, de a hasonlóság önmagában még nem jelent semmiféle múltbeli vagy jelenkori kapcsolatot csak akkor, ha bizonyítható. Ismeretes, hogy a középkori Vallis Agriensis vallon telepesei a liège-i püspökségből érkeztek, melynek lakossága román és nem román nyelveket beszélt. A különböző etnikai csoportok egymás szomszédságából, tehát egy fejedelemségből vándoroltak ki és telepedtek le újra. 49 Andernach Liege-től mintegy 150 kilométerre fekszik, ez a relatív közelség tehát létező faktor nemcsak az egyházi és közigazgatási központ, hanem a vallon telepesek egykori lakóhelye tekintetében is. A Rajna folyó nyugati partján, Rheinland-Pfalz tartományban fekvő város iparáról nevezetes, többek között a vulkáni eredetű kőzetek (tajték, trasz, láva) építőanyag céljára való felhasználásáról, amit Skandináviába is exportálnak. Az ókortól fogva vájnak tufakőbe borospincéket az Andernach közelében fekvő Kretz, Kruft és Weibern falvakban. Közlekedési csomópont: útelágazás Köln és Eifel felé, folyami kikötője nagy átrakó forgalmat bonyolít le. A város neve latin eredetű, Antunnacum, mert római-kelta időkben alapították. 50 Ami a város mezőgazdaságát illeti, egyes utazók, krónikások tudósítása szerint a VI. században már szőlőskertjei voltak, amelyeket a népvándorlás hullámai sem pusztítottak el. 51 Andernach és a Kárpát-medence, ill. az Egri-völgy között a búcsújárás létesített kapcsolatot. A búcsújárás és zarándoklat a keresztény magyar állam első évtizedeitől érinti hazánkat és népét. Előbb a szentföldi zarándokok haladnak át az országon több ízben is, majd pápai sugallatra innen Rómába zarándokolnak. 1300 után jelentősen megerősödik a búcsújárás szokása, mert már nemcsak a pápa, hanem a helyi főpapok is gyakorolhatták a kegyelmet, a bűnbocsánatot azok számára, akik a kegyhelyeken megjelentek. 52 Közéjük tartozott Északnyugat-Európában Aachen is, a Karoling-birodalom egykori székhelye, melyet egyházi és világi organizáció tekintetében Szent István modellnek tekinthetett. 53 Valójában Aachen csak a XIV. század közepén vált a magyarok és szomszédaik sűrűbben látogatott kegyhelyévé, de valószínűleg már jóval korábban is felkeresték, éppúgy mint Kölnt, ahova a „csodatevő öltönyké"-nek mondott ereklye vonzotta a zarándokokat. 54 Aachen azért fontos számunkra, mert amellett, hogy Európának csaknem minden részéből, az Egri-völgyből is a nyugati telepesek jártak ide búcsúra. A zarándoklatot Aachen-fahrt-nak nevezték a németek és azzal függött össze, hogy a városi Münsterben őrzött és még Nagy Károly által adományozott szentföldi ereklyéket egyes ünnepeken az egyház bemutatta a hívőknek. Az aacheni magyar kápolna monográfusa, Tömöry Edith úgy véli, hogy az aacheni búcsújárást a Duna-medence vallon és Rajna-vidéki német telepesei honosították meg, minthogy a szokást szülőhazájukból hozták magukkal. „Az Aachenfahrtok a betelepült németek révén a magyar hívők között is csakhamar kedveltté váltak, úgyhogy mikor Nagy Lajos és anyja, Erzsébet királyné figyelme a kegyhely felé fordult, Aachen már a nemzeti érdeklődésnek központjában állott". 55 Hasonló a véleménye E. Borchgrave vallon kutatónak is, aki azt írja, hogy az aacheni búcsúsok hihetően azok közül kerültek ki, akiknek családjában megőrződött az ősi haza 49. SZÉKELY György 1972. 50. 50. MEYERS 1971. 88.; és dr. Klaus Schäfer andernachi múzeumigazgató szíves közlése. 51. BASSERMANN-Jordan, F. 1907. 1. 47. 52. SOUTHERN, Richard Villiam 1987. 162., passim. 53. GYÖRFFY György 1977. 299. 54. BÉKEFI Remig 1891. 1. 167.; a kölni ereklyét Pór Antal említi (Századok 35. 12.). 55. TÖMÖRY Edith 1931. 5. 471
