Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Bakó Ferenc: Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez

utca, a vele párhuzamos Felső sor és a tőle nyugatra húzódó Nesze a falun végigvonuló országút mellé épültek. A Mocsáry-kastély a település délkeleti szélén emelkedik, vele szemben, az országúttól nyugatra arborétum (1945-ig), benne napjainkig is épen álló gloriette. A kastélyt a Mocsáry család építtette 1836 és 1838 között klasszicista stílusban, homlokzatát az egri főszékesegyházon is működő Marco Casagrande velencei szobrász domborművei díszítik. Andornak településmódjának egyik sajátossága, hogy belterületén semmiféle középkori vagy újkori templomot, esetleg annak helyét vagy emlékét nem ismerjük. A róm. kat. kápolnát és a ref. imaházat 1945 után létesítették. Andornakon még az 1950-es években is két ipari rendeltetésű épület állt, egy vízimalom és egy vendégfogadó-kocsibeálló. Az előző igen korai építmény lehet, mert a XVI. századtól kezdve említik levéltári források az Eger-patak malmait, amelyekhez Mezőkövesdről és környékéről a „régi őrlős úton" jártak a jobbágyok. A másik építmény, a kocsibeálló egy osztatlan, 10x20 méteres helyiség volt, amelyben kocsik, lovak és kocsisok éjszakáztak; a hozzá tartozó vendégfogadó a műemléki kutatást már nem érte meg.

2 Andornak népi és földesúri építkezésének sajátos jellegét a kőbe vájt lakások, borospincék adják meg. A topográfia röviden szól a lakásokról, részletesebben csak a pincéket említi: „A riolit-tufába vágott borospincék újabb eredetű csoportjai a falu szélén húzódnak, de régi, emberemlékezet óta nem használt pincék a szőlők környékén is vannak. Legnagyobb ezekből az ún. „Százrejtekű pince", melynek méreteiről és a benne rejlő különös dolgokról az emberek - alaptalanul - sokat beszélnek."

3 Az Egri-völgy néven ismert kistáj ezen karakterisztikus építkezési módja Andornaktói északra, keletre és nyugatra már nagyobb érdeklődést váltott ki a kutatókból. A vizsgálatok újabb eredményei úgy foglalhatók össze, hogy a Felföldön a Bükk hegység délkeleti, déli lábainál Miskolctól kezdve a Tárna völgyéig egy vulkanikus eredetű riolités dácit-tufa kőzetsáv húzódik, amely igen alkalmas arra, hogy benne emberi lakás, vagy gazdasági rendeltetésű helyiségek különböző formáit alakítsák ki. Az építmények három fő formájából a lakás a leghangsúlyosabb, a két világháború között ezen a tájon mintegy ezer ilyen hajlékról tudunk, melyekben öt-hatezer személy élhetett.

4 A lakás többféle módon a borospincével vagy más gazdasági épülettel - pl. istállóval - kapcsolódik össze, attól függően, hogy milyen társadalmi, gazdasági réteg tulajdonában, használatában van, vagy volt. Ebben a kategóriában a borospince a legjelentősebb, de száma a lakásénál még jóval nagyobb lehetett, bár pontosabb adatokkal nem rendelkezünk.

5 A puha vulkáni kőzet alkalmazásának harmadik lehetősége tájunkon a méhészettel függ össze. Függőleges sziklafalakon vagy természetesen kialakult kúpokon, többször barlanglakások vagy remetelakok mellett sekély fülkéket lehet megfigyelni, ezeket kaptárfülkéknek, környezetüket pedig kaptárköveknek nevezik.

6 Az emberi lakással, gazdálkodással összefüggő három építkezési mód együttes alkalmazása különösen jellemző tájunkra, aminek alapja kétségtelenül az ennek kedvező geológiai környezet, a könnyen faragható puha kőzet, bár történeti kialakulásából nem zárható ki teljesen az évezredek alatt megfordult különböző népcsoportok kulturális hatása sem. A barlangépítkezés - nevezzük így ezt a kultúrát - kezdetei nem határozhatók meg, már a Bibliában is találunk rá utalásokat, sőt egy Mercier nevű kutató szerint a rómaiak Afrikát is úgy nevezték el, hogy lakóbarlangjaikat a/rának mondták a berberek. Körül2. DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1969. 484-493. ; BAKÓ Ferenc 1977. 10-11. 3. DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1969. 491-492. 4. BAKÓ Ferenc 1977. 8-9.; BAKÓ Ferenc 1970-1971. 5. BAKÓ Ferenc 1961.; BAKÓ Ferenc 1970-1971.; KLEB Béla 1976. 6. SAÁD Andor 1963. ; SAÁD Andor-KOREK József 1965. ; MIHÁLY Péter 1976. ; MIHÁLY Péter 1979. 460