Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Szabó Jolán: Fertályok és fertálymesterek Gyöngyösön

A Hilko család is több fertálymestert adott a városnak. 1764-ben Hilko Jakab az egyik adószedő a második fertályban, majd ezután csak 1808-ban találkozunk újra ezzel a névvel, Hilko Mihályt választják meg fertálymesternek. A következő évben Ignác, 1812-ben pedig József viseli ugyanezt a tisztséget. Hogy azonos családról lehet szó, azt foglalkozásuk is megerősíteni látszik, mindannyian csapók voltak.

59 A családi összefonódás, a rokonsági kapcsolatok szerepe Gyöngyös vezetésében tehát nemcsak a fontosabb tisztségeknél mutathatók ki ebben a korszakban, hanem az irányítás legalsó szintjén is jellemzővé válik. A fertálymesterség viselése a város szűkebb vezetésébe való bekerüléskor viszont már nem jelentett különösebb előnyt, a hivatali ranglétrán közülük csak kevesen jutottak előbbre - ők jelentették a kivételt. Az 1784-ben az első fertályban megválasztott Horváth Péter 1796-ban már a kvártélymesteri tisztséget viseli, majd három évvel később a tanácsba is bekerül. A tanácstagsága mellett 1802-ben ő a város vásárbírája, a következő két évben pedig a hegybírói feladatot látja el. 1812-től borbíró. Ez a pályafutás az egyik lehetséges út, amikor egy kisebb hivatal viselője a tanácsba bekerülve évekre ott is marad, s mellette ellát más feladatokat is. A másik fertálymester, akinek egészen a bírói tisztségig sikerült eljutnia, Frátrik Mihály volt. Neve 1789-ben szerepel először a város közéletében, amikor is a negyedik negyedben fertálymesteri szolgálatot látott el. 1807-ben megválasztják vásárbírónak, majd 1809-től neve a tanácstagok között szerepel. 1811-ben mint városi közgyám tevékenykedik, 1812-ben úgyszintén. A város bírájává 1815-ben választják meg, s két évig ő viseli ezt a tisztséget.

61 Ezután neve eltűnik, a város hivatalviselői és a tanácstagok!között sem szerepel. Ebben szerepet játszhatott az a körülmény, hogy 1817. április 25-ével a tanácstagok létszámát 8 főben maximálják, s ő már nem kerülhetett be automatikusan, ahogy ez korábban volt.

62 Hivatali karrierje azonban itt mégsem ért még véget, mert 1824. április 24-én újra őt választják meg a város első emberének, s a következő évben is megerősítik bírói tisztségét.

63 Ezek a példák inkább kivételek, mintsem jellemzőek, a város vezetésébe ezen az úton már csak elvétve lehetett bejutni. A XVIII. század második felében - éppen akkor, amikor a város fertályokra osztására sor került - bekövetkezett Gyöngyösön is a várost irányító testület bezárkózása: a tanácstagokat a tisztújító gyűléseken mindig újraválasztják, az előző évieket ismételten megerősítik hivatalukban. Más tisztségeknél is hasonló a helyzet: hosszabb ideig viseli ugyanaz az ember, majd néhány év elteltével egy másik tisztségre választják meg. így aztán újabb emberek számára az előrejutás szinte lehetetlen volt, mégha az illető a fertálymesterséget viselte is.

64 Változás a város önkormányzatában 1848 után következett be. A városnegyedek mint területi egységek továbbra is megmaradtak, fertálymestereket is választottak, azonban a közigazgatási szervezet átalakulása, a város igazgatásának és jogi státusának megváltozása a fertályok és fertálymesterek feladatának módosulását és átalakulását eredményezte. 59. HMLV-101/a5. rsz. 766., 9. rsz. 10., 74^75., 276. 60. HML V-101/a 6. rsz. 802., 7. rsz. 768., 8. rsz. 119., 274., 379., 454., 9. rsz. 356., 489., 490. 61. HML V-101/a7. rsz. 219., 8. rsz. 684., 9. rsz. 92., 222., 301., 514., 10. rsz. 32. 62. HML V-101/a 10. rsz. 94. 63. HML V-101/a 10. rsz. 615., 11. rsz. 46. 64. SZABÓ Jolán 1984. 198. 12. jegyzet 455