Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Szabó Jolán: Fertályok és fertálymesterek Gyöngyösön

gára, Kürtőknek tisztaságára oly szorgalmatossan ügyelni kőtelesztettnek, hogy valamely rendetlen tisztátalanság ne tapasztaltasson, és tűz, vagy egyébb által tőrtinhető szerentsétlenségek el távosztathassanak."

24 A lakosság képviselőinek bevonása az ellenőrzésbe, illetve annak megszigorítása mellett a város vezetőinek választási módját is újra szabályozták: „Az Méltóságos Földes Uraság Birói és Tanáts hivatalra is az Candidátusok neveit Szent György nap előtt való nap az Közönségnek ki adhassák, és magok közt az votumot vox szerént egyben szedvén fertály számra az voksokat Szent György napján az Földes Uraság széke elől Ülőjének bé nyújthassák minden tsendességgel."

25 Ezzel a rendelkezéssel a fertályok választókörzetekké léptek elő: a városi polgárok fertályonként összegyűlve adhatták le szavazatukat, majd a városnegyedek - mind egy-egy szavazatot képviselt - összesített döntése alapján a tisztújító szék hozta meg a határozatot. Ez a választási rendszer a városi polgárság számára mégsem jelentett nagyobb beleszólási lehetőséget a város irányításába, ellenkezőleg, ez az új rend távol tartotta őket a tényleges döntést meghozó fórumtól, s befolyásuk a város vezetőinek megválasztásában csökkent. A rendelkezés sokkal inkább a földesurak érdekeit szolgálta, ők tettek ugyanis javaslatot a megválasztandó személyekre, majd 1812-től pedig bekapcsolódnak a fertályokban történő szavazás lebonyolításába, képviselőik lesznek a szavazatszedők.

26 Az új választási rend tehát nem hozott változást a városi irányító testület összetételében, s a városi polgárság önkormányzati jogai is mind korlátozottabbakká váltak. Ehhez járult még a földesurak nyílt beavatkozása a város vezetésébe, ami végül is a lakosság ellenállását váltotta ki. Gyöngyös panaszaival az uralkodóhoz fordult, aki 1837-ben a választási rendet módosítva, számukra kedvező döntést hozott. A tisztségviselők megválasztása ezentúl a lakosság részvételével a városházánál történt, a döntést már nem a fertályok összesített szavazata alapján hozták meg. Nagyobb jogkört kaptak a polgárok még azzal is, hogy már nemcsak a szavazásban vehettek részt, hanem bekapcsolódhattak a jelölés folyamatába is: „Végre hogy a nemes Város Hivatalaira annál alkalmatossabb Tagok jeleltethessenek ki, a Varas Tisztviselőire a Lakos Urak által megteendő javaslat a Váras 4. fertállyaira botsájtatott."

27 A fertályok feladatköre ezzel ismételten változott, a javaslattevés vált jogukká. A fertályok szerint szervezett munkák és feladatok 1761 és 1848 között nem állandósultak - bár voltak ilyenek is -, mindig annak megfelelően változtak, ahogyan a városigazgatás egészében a fő mozgástendenciák módosultak. Ugyanezt tapasztaljuk akkor is, ha a fertályok élén álló tisztviselőket, a fertálymestereket vizsgáljuk. 1761-ben a fertályok létrehozásakor új hivatal megszervezésére is sor került: egyegy városnegyed elöljárójává a fertálymestereket és fertálygazdákat tették. Igaz, kezdetben a városi protokollumba csak az adószedők („exactorok") neveit jegyzik be (fertályonként kettőt), akiket a determináció szerint a földesurak választanak a legvagyonosabb gazdák közül.

28 Ők a város fizetett alkalmazottai voltak, fejenkénti 20 forint fizetéssel („öszvességgel lészen füzetesek 80"), hivatali idejük viszont a többi tisztviselőhöz képest eltérően alakult. Míg a város bíráját, a tanácstagokat és a többi hivatalviselőt 24. KOVÁCS Béla 1984. 204. 25. KOVÁCS Béla 1984. 203. 26. SZABÓ Jolán 1984. 204-205. 27. HML V-101/a 13. rsz. 453-454.; SZABÓ Jolán 1984. 205. 28. „Most következő Szent György napján pedigh a Méltóságos Földes Uraságok Tisztyei által fognak a leg vagyonosabb gazdák kőzűl, egy Perceptor és Nyolcz Exactorok választatni, kik is a Perceptiohoz, és Exactiohoz nem hamarébb, hanem November havának első napján fognak kezdeni . . ."-KOVÁCS Béla 1984. 135. 449