Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Sugár István: Az egri vár gazdálkodási rendszere (1548–1563)

hiányzott a listáról a törékeny agyagedények gazdag választéka, az óntányérok és kannák sem, no és természetesen a papír s a gyertyakészítésre szolgáló faggyú. Igen nagyszámban vásárolt a vár sertést, de kisebb számban marhát is. A pénzbevétel összegéből levonták a kiadások értékét, s a fennmaradó summa pénz került azután három egyenlő részre való elosztásra: egyharmad megillette a püspököt, egyharmadot a vár építésére és katonai felszerelésére fordíthatták, az utolsó harmad pedig a hadinép fizetését szolgálta. Eddigi - kutatásaim szerint még teljesen részletes forintnyi pontosságúnak nem tekinthető - pénzbevételi, kiadási, az elosztásra fennmaradó és a várat megillető kétharmadról a mellékelt táblázat nyújt egyértelmű be-, illetve áttekintést. (Természetszerűen ebben a számadási sorban a rendkívüli kincstári, kamarai támogatás nem szerepel.) Pénzbevétel Közös Elosztandó 2/3 rész összesen kiadás összeg avaré Frt/dénár Frt/dénár Frt/dénár Frt/dénár 1548.VII-XII 1549. XII.-1550. XII. .. 1551. I.-XII 1552. I.-1553. III 1553. VII.-1554. VII. .. 1554. VIII.-XII 1555. I.-XII 1556. I.-XII 1557. I.-XII. 1558. I.-XII 1559. III.-1560. II 1560. III.-XII 1561. III.-1562. V Elosztásra nem kerül ... 1562. V.-1563. XII Elosztásra nem kerül ... A fennmaradt egri várszámadások adatainak összegezése alapján tehát 1548 februárjától 1563 december végéig eltelt közel 14 esztendő alatt a püspöki birtokok és javak minden rendű s rangú bevételéből tisztán 141 753 forint 61 dénár pénzbevétel származott a vár építésére, javítására, katonai felszerelésére és hadinépe zsoldja fizetésére. Eszerint tehát az egri püspöki bevételekből a várat tisztán megillető 14 esztendő alatti pénzjövedelem egy-egy évi átlaga csupán 10 124 forint 54 dénárt jelentett, ami havi átlagban 843 forint 71 dénárt tett ki. Eger vára pénzbevételét azonban az ehhez járuló - s az előzőekben kimutatott tekintélyes összegre rugó rendkívüli jövedelmek egészítették ki. A vár fennmaradt részletes számadásaiból, mai kifejezéssel élve, könyveléséből feltárt és kimunkált fenti egzakt összegekből egyértelműen kiderül tehát: azzal a ténnyel, hogy miután Perényi Pétertől megszerezte Habsburg Ferdinánd Eger várát, s Oláh Miklós püspök és királyi kancellár átadta az uralkodónak egyházmegyéje egész gazdálkodását, - a maga részére a tiszta jövedelemnek, a korszak kifejezésével élve: „közös bevételé"-пек csupán egyharmad részét kötve ki, - a főpap módot és lehetőséget biztosított arra, hogy a stratégiailag kulcsfontosságú erődítmény nagyszámú gazdasági-operatív személyA várszámadás időszakai 12 643,15 14 490,70 17 912,10 13 920,37 16 139,95 7 949,24 11 074,39 22 439,96 24 335,03 12 352,42 16 976,35 18 063,45 21 836,42 8 583,11 2 093,41 2 802,93 2 183,53 2 506,97 2 382,09 1 331,32 2 424,01 2 970,92 2 912,22 2 330,28 2 922,70 3 100,85 3 943,03 3 656,75 10 549,74 11 687,77 15 728,57 11 413,40 13 757,86 6 617,92 8 650,38 19 469,04 21 422,81 10 022,14 14 053,65 14 962,60 17 893,39 4 926,36 7 033,16 7 791,84 10 485,71 7 608,93 9 171,90 4 411,94 5 766,92 12 979,36 14 281,87 6 681,42 9 369,10 9 975,06 11 928,92' 12 068,83. 3 284,24 8 904,31. 438