Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Fodor László: Gótikus kelyhek Kompoltról
fel voltak) tartotta az tanú a határt . . ." 22 . Ha a tanúvallomást tovább nézzük, utalást kapunk még egy templomra, amelyet Telekessy nem bonthatott el, mivel a tanú szerint „. . . az más földin vagyon." A tanú azt is elmondja, hogy az a templom a nagykompoltiaké volt és akkoriban szintén pusztaként említi. A fentiek összességében elmondhatjuk, hogy Kompokon volt egykor a bencés apátság, melynek temploma Angyalok királynéja, azaz Szúz Mária tiszteletére volt szentelve, és volt Kompolt község plébániatemploma, melynek védőszentje Szent Margit volt 23 . Kompolt területmegosztása folytán a kolostor temploma, mivel az a kolostoregyüttes északi oldalán állt, így értelemszerűen a kiskompolti területre esett, míg a kolostor épületei a nagykompolti területhez tartoztak. A kolostortemplom körül a XVIII. sz. közepén a fentebb említett tanú vallomása szerint a nagykompoltiak temetője volt és a határt a templommal jelölte. Ugyanezen tanú említ egy másik pusztatemplomot is, amelyet a nagykompoltiak templomának nevezett. Ezt csak később bontották el, mivel nem az egri püspök birtokához tartozó területen feküdt. Ez utóbbi volt feltehetően Kompolt község egyori plébániatemploma, amelyet gr. Grassalkovich Antal bontatott el. Köveit felhasználta majorsági épületei építéséhez, valamint 1749-ben egy plébániatemplom építéséhez. Később e templomot is elbontották. A mai templom 1858-ban épült 24 . Számunkra a fentiekből fontos a tanúvallomás azon része, miszerint a Kiskompolton van a Nagykompoltiak temetője. Ugyanis e temető területén kerültek elő a kelyhek. A kis falmaradvány, amely a kelyhek lelőhelye mellett volt, bár az építkezések miatt ezt akkor ásatással nem lehetett igazolni - feltehetően a temető egykori kerítésfala lehetett. Л három kehely és kehelytányér A kelyhek páratlanul szép darabok (4. kép). Korukat egyháztörténeti és ötvösszakértői vélemény alapján a rendelkezésre álló analógiák figyelembevételével a XV. század húszas és hatvanas évei közé tehetjük 25 . A három kehely három típust képvisel. 1. sz. kehely (5. kép). Stíluskritikai alapon ezt a kelyhet tekintjük a legkésőbbinek. Anyaga aranyozott ezüst. Talpa hatkaréjos, magas, meredek lefutású tagozott peremen áll. A szár hatszögletes, a talp felfutó sima lemeze tagoltan csatlakozik a szárgyűrűhöz. Az alsó szárgyűrű sérült volt. Mindkét szárgyűrű sima díszítetlen aranyozott ezüst lemezből készült, az sem kizárt, hogy egy későbbi javítás során került a szárra. A nodusz pogácsa alakú, bordázott - csúcsban összefutó virágtok díszítésű. A noduszon hat tölcséres küllő van, (rotulus), melynek belsejében néhol megmaradt a fémrózsa v. gomb felerősítésére szolgáló kengyel. (6. kép.) A kupa felülete díszítetlen, az ezüstfelületen a kupapohár aranyozása jól megmaradt. A kupapohár szétterülő, öblös lefutású - a felső sima szárgyűrű leperemezett részéhez csatlakozik. Ezen kupapohár öblösségénéi fogva valószínűsíthető későbbi 22. HEVES megye Műemlékei 1978. III. 367. 23. Egri Érseki Egyházi Levéltár archret no 934. 24. BOROVSZKY Samu 1909. 31. lap. 25. E helyen mondunk köszönetet az MNM. középkori osztályának, S. Lovag Zsuzsa osztályvezetőnek, valamint H. Kolba Judit tudományos főmunkatársnak az ötvösgyűjtemény vezetőjének segítségükért. Külön köszönöm H. Kolba Juditnak a dolgozat lektorálását és hasznos tanácsait. 387