Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957–1988)

Kőbordás kemence: kovácsműhely (A) A Hippolit-kapu mellett feltárt, pincés gótikus épület nyugati végéhez egy kisebb épületmaradvány csatlakozik. Az ebben feltárt kőbordás kemence és az annak sarkán előkerült kisméretű kemence egyértelműen meghatározta ennek a kis épületnek egykori rendeltetését (36. kép). A kis épület északkeleti sarkában egy 1,5x1,6 m-es méretű, kb. 60 cm magas tűzterű kemencét tártunk fel. A kőbordák felett átégett patakköveket találtunk, amelyek a bordák vállainál még bolygatatlan, eredeti helyükön feküdtek. A feltárás során néhány kisebb, átégett agyagtöredék (patics) és igen kisméretű rézoxid szemcséket is találtunk. A kemence északi falában egy kör formájú mélyedést bontottunk ki. Talán e felett állott a Houfnagel-metszeten látható három kémény egyike (37. kép).

53 Téglabordás fűtőkemence a gótikus palota mellett (B) A gótikus püspöki palota földszinti, keleti helyiségének 1981. évi tatarozásakor a végfalban egy gótikus kőfaragvány részlete mutatkozott. A leletmentés során egyértelművé vált, hogy e falban egy nyolcszögletű pillér áll eredeti helyén. Az előkerült részlet értékelésekor kiderült, hogy a gótikus pillér korábban egy nagyobb teremhez tartozott, amelyet a püspöki palota építésekor (1473) a pillér vonalában kettéosztottak. Az 1981— 82-ben végzett ásatás igazolta a fenti feltevést. Az is kiderült, hogy e korábbi épületben egy pillér állt középen. Ez tartotta az oda lefutó bordákon, boltozatvállakon keresztül a boltozat oda nehezedő terhelését. Ennek a korábbi, XIV. századi épületnek északkeleti része alatt egy nagyméretű kemence maradványait tártuk fel (38. kép;. A kemence alsó terében tíz, téglából falazott, kettős rétegű hevederívet találtunk. Ez tartotta a felette „boltozatszerűen" elhelyezett, agyagba rakott patakkavics borítást, amely a hőtárolást biztosította (39. kép). Nem tudjuk még, hogy a bordás tér feletti, alacsonyabb kemencerészletnek, „térnek" mi lehetett eredeti rendeltetése. Az alsó tér nyílásánál kisebb keretezésű részlete jól látható a felmérési rajzon (38. kép). E felső fűtőnyílás alsó vonalában agyagos réteg mutatkozott, e felett leszakadt, kőből falazott he veder ívek, vagy boltozat maradványai mutatkoztak. E maradványok között tártunk fel két négyzetes keresztmetszetű nyílást, kormozódás nyomaival. Feltehetően ezek - és még több - a nyílások szolgáltak a meleg levegőnek a felső, nagy terembe való vezetésére (38. kép). A tízbordás egri fűtőkemence készítésének korát a palota építési idejének visszaszámlálásából mindenképpen a XIV. századra határozhatjuk meg. Ezt pontosíthatjuk a budai domonkos és a pécsváradi bencés kolostorban feltárt, hasonló rendszerű fűtőkemencék feltételezhető építési idejéből. A budai domonkos kolostor 1304-ben alapított iskolájában került elő egy ilyen fűtőkemence. Pécsváradon Jordán apát építtetett egy palotát 1350 körül. A XIV-XV. század fordulója táján megjelennek a szebb, jobban kezelhető cserépkályhák, s lassan kiszorítják a korábban használt fűtőkencés padlófűtést. A további feltárásoktól remélhetjük a fűtőberendezések fejlődéstörténetének részletesebb elemzését, pontosabb meghatározását.

54 53. KOZÁK K.: Az egri és a pécsváradi várkolostor XV-XVI. századi kemencéi Iparrégészet I. (Sopron,1980)133-141. 54. HOLLNÉ GYÜRKY K.: Előzetes jelentés a budai domonkos kolostor ásatásáról Arch. Ért. 96. évf. (Budapest, 1969) 99-104. - GÁLLOS F.: Tanulmányok Pécsvárad történetéhez. Dunántúli Dolgozatok 8. (Pécs, 1975) 17. - KOZÁK K.: i.m. (Veszprém, 1982) 205-215. 364