Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957–1988)

36. Árpád-kori műhelyek és egy középkori fűtőkemence az egri várban. Iparrégészet II. (Veszprém, 1984) 205-216., 1-6. ábra. 37. A sötétszürkére égetett anyagú, kifelé és felfelé hajló peremű fazekat a nyaknál körbefutó hullám, lejjebb három bekarcolt vonal díszíti. M: 21 cm, sz. á.: 18,2 cm, f. á.: 11,2 cm. Ltsz.: V. 88. 2.1. A tárlóban helyet kaptak még az elmúlt években restaurált, kiegészített törökkerti (V. 88. 1. 1-2., V. 86. 40. l.,86.17. 1.), valamint a „nagyépület" és a provizori palota közti területen talált Árpád-kori edények. KOZÁK K., i.m. (Eger, 1982-83) és (Eger, 1987). 347 22. kép. Árpád-kori edények és sírleletek Az Árpád-kori falu és temető A vár területén a múlt két évtizedben több helyen és több alkalommal bukkantunk Árpád-kori települések nyomaira. Ezen lelőhelyek közül az Alsó-kaputól a Hippolitkapuig terjedő terület felett feltárt településrészlet a legjelentősebb. Itt egy földbe sülylyedt - a használat során bevágott utat - és két oldalán házmaradványokat, gazdag edényleletet találtunk. Ennek az útnak további részleteit a Hippolit-kapu belső oldalán és nyomokban még feljebb, a vár központi területein is megtaláltuk kisebb részletekben és szerényebb leletekkel. Külön említést érdemel e helyen a Varkocs-kapu K-i oldala melletti feltárás öntőmintákat is tartalmazó leletegyüttese, amelyről részben már korábban részletesen beszámoltunk.

36 A Varkocs-kapu mögött feltárt - az előzőhöz kapcsolódó útszakaszt és az attól nyugatra eső lelőhelyet - Varkocs-kapu keleti oldala - most mutatjuk be, a vár korai története szempontjából igen érdekes régészeti leletekkel. Az említett területtől nem nagy távolságra - északra - egy Árpád-kori kemence maradványait tártuk fel korábban egy csaknem ép edénnyel. Ez a lelet, az előbb említettekkel, s a még most sorra kerülő leletek bemutatásával nagyon értékes darabnak számít korhatározás szempontjából (23. kép).

37