Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957–1988)

A két világháború közti hosszabb, folyamatos, majd azt követően a Setét-kapu, K-i várfal helyreállításával kapcsolatos rövidebb kutatás után, 1957-ben került sor a még most is folyó régészeti kutatásokra, leletmentésre és helyreállítási munkákra. E 30 éve folyamatosan végzett munka a vár legépebben megmaradt épületének, az egykori püspöki palotának és környezetének (Föld-, Tömlöc-bástya és az É-i falszoros) kutatásával, helyreállításával kezdődött. A palota mielőbbi helyreállítása nemcsak műemléki és történeti értéke miatt volt fontos feladat, hanem azért is, mert itt kívántuk elhelyezni a vár történetét bemutató állandó kiállítást. Ez sikerült is, mert azóta három alkalommal - az újabban előkerült régészeti anyaggal bővítve - került sor állandó és számtalan időszakos kiállítás rendezésére. Ez utóbbiak közé tartozott ez a kiállítás is (16. kép).

32 /. terein E teremben az elmúlt harminc év feltárási, helyreállítási munkáit, régészeti leleteit mutattuk be két tárlóban, különálló kőfaragványokat, s a bejárattal szemben lévő falon a legkorábbi keresztelőegyház, annak bővítése és a később felépült román kori, majd gótikus várszékesegyház régebben, valamint az elmúlt években elkészült rekonstrukciós rajzait (18. kép).

33 A bal oldalon álló tárlóban a várban 30 éve végzett feltárások, helyreállítások fényképeit mutattuk be négy sávban, egy gótikus, illesztőjeles boltozati borda, egy vörösmárvány, feliratos gótikus sírkő és egy török talpastál kíséretében (19. kép). Ezek közül most kiemelésre az utóbbi öt év alatt végzett munkák, helyreállítások (középkori kőtár, Dobó-bástya, körtorony, DNy-i faltorony, várfal és ágyúdomb) képei kívánkoznak (20. kép). E munkákat - a középkori kőtár kivételével - a Mélyépítési Tervező Vállalat tervezői és a Heves Megyei Építőipari Vállalat dolgozói végezték.

34 A jobb oldali tárlóban a vár területén korábban végzett feltárások, településmaradványok, temető (sírrajzok, temetőtérkép, házak) leletanyagából mutattunk be néhány elmúlt évben restaurált darabot (21-22. kép).

35 32. A korábbi állandó történeti kiállításokról két vezető készült: KOVÁCS Béla és SZABÓ János Győző: Az egri vár élete (Eger, 1965 és 1972). A jelenlegi állandó kiállításnak is két vezetője jelent meg: KOZÁK Károly: Az egri vár története (Eger, 1980 és 1981). - E munkák mellett szükségesnek tartjuk, hogy a feltárásokkal és helyreállításokkal kapcsolatos általános, átfogó munkákat is megemlítsük, amelyek a jelzett munkákról beszámolnak és a tudományos feldolgozásokról irodalmi jegyzéket is nyújtanak a részleteket érdeklők számára. DÉTSHY M.: Vezető az egri várban (1967) - DÉTSHY M.-KOZÁK K.: Eger vára (Budapest, 1972). Heves Megye Műemlékei II. 77-159. - KOZÁK K.: Az egri vár (Corvina Kiadó, 1973) és (Eger, 1976, 1979 és 1985). Uő., Eger Püspöki vár. Tájak-Korok-Múzeumok 12. (1979 és 4. kiadás 1986), valamint Eger. A vár hadi története TKM 30. (1980 és 5. kiadás 1988). 33. A rajzokat a feltárás megfigyelései és dokumentációja alapján, közös eszmei tervezés nyomán Sedlmayr János építészmérnök készítette. 34. A középkori kőtárt Sedlmayr Jánossal közösen rendeztük (KOZÁK K.-SEDLMAYR J.: Az egri vár középkori kőtára (Eger, 1987). - A Mélyépterv tervezői az említett munkáknál Fodor László, Kós Mihály és Patócs Péter építészmérnökök voltak. 35. KOZÁK K.: Az egri vár Árpád-kori temetőjének feltárása I—III. Egri Múzeum Évkönyve XVI-XVII (Eger, 1980) 157-182. - Uo., XVIII (Eger, 1981) 5-46. - Uo., XXII (Eger, 1986) 5-34. - Uő., Árpád-kori falu maradványainak feltárása az egri várban I. Egri Múzeum Évkönyve XIX (Eger, 1982-83) 75-110. - Uő., Leletmentés az egri várban I. (Eger, 1987) 413429. 342