Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957–1988)

14. kép. Egri vár, keresztelőegyház (Sedlmayr J. rekonstrukciós rajza) Ezzel el is érkeztünk összegezésünk záró soraihoz. Megnyugtató érzés számunkra, hogy e vizsgálattal közelebb kerültünk sok, korábban nyitottan hagyott kérdés elfogadható megoldásához. Az is megnyugtató érzés számunkra, hogy ez a vizsgálat hasonló eredménnyel zárult, mint egy több mint húsz évvel ezelőtt megfogalmazott kutatási eredmény. „. . .A most bontakozó kép jóval szerényebb az eddiginél, de véleményünk szerint sokkal reálisabb, őszintébb, amit alátámaszt a régészeti anyag és a történeti adatok egyeztetésén túl a XI. század első felében »európaizálódó« magyar társadalom szerkezete is . . .a. . . centrális templomok részletes elemzését később végezzük el . . .". A fent említett elemzést, vizsgálatot az elmúlt években, s e dolgozat keretében végeztük el. E vizsgálatok nyomán elmondhatjuk - igen nagy valószínűséggel -, hogy hazánk legrégibb, ma is álló és működő fejedelmi magánegyháza, keresztelő- és sírtemploma a tarnaszentmáriai templom volt. Az egri várban végzett feltárások adatainak nyomán elkészíthettük a püspökség alapítása idején épített körtemplom, keresztelőegyház elméleti rekonstrukcióját. Szerencsére, egy e csoportba tartozó - annál korábbi, vagy néhány évvel későbbi - körtemplomunk, keresztelőegyházunk épségben átvészelte a sok pusztulással járó évszázadokat (Öskü). Ez a körtemplom, keresztelőegyház őrizte meg számunkra - a felső, barokk kori ráépítést leszámítva - legkorábbi (X-XI. század 340