Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957–1988)

és az azt székhelyül választó - Szent István adománya, alapítása - püspökség tényét, „királyi-püspöki" rangú keresztelőegyház képe rajzolódik ki előttünk. E vonatkozásban hasonló a helyzet az esztergomi és gyulafehérvári körtemplomoknál. A csekély maradványok miatt ilyen megfigyelésre nem nyílott mód Veszprémben, de hasonló lehetőség merül fel a nyitrai Szent Emmerám templom esetében. (Egyéb, korainak vélt körtemplomok esetében általában szerényebb építőanyagot) törtkő, tégla (használtak). A királyi-püspöki rangú keresztelőegyházak méretei is nagyon hasonlóak egymáshoz (11. kép). Az egri körtemplom esetében egyértelmű annak eredeti, a későbbi székesegyházépítkezésektől való különállása. A körtemplomtól nyugatra egy kb. 7x22 m-es, valószínűleg többosztatú „templombővítés-palota" épület maradványa került elő, keleti részén a körtemplomhoz, vagy annak kapuépítményéhez igazodó íves kiképzéssel. Ez a részlet és a körtemplom kiszerkesztett, de elbontott részéhez való távolság, köz egyértelműen bizonyítja annak korábbi építését és különállását, valamint valószínűsíti a nyugati kapu egykori létét. A körtemplomnak feltehetően a XI. század közepe táján, második felében történt bővítése nemcsak a különállás tényét rögzíti, hanem annak keresztelőegyházként való építését is igazolja. Nem tartjuk véletlennek, hogy ez a folyamat olvasható le az esztergomi várhegyen feltárt körtemplom építésének, s a később mellé 11. kép. Egri vár, a körtemplom maradványainak felmérési rajza (Kárpáti J. felmérése) 334