Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957–1988)

gomi és sárospataki körtemplomokkal együtt a királyi kápolnák csoportjába sorolja ezt az emlékünket is. 20 Amint látjuk az eddig elmondottakból, a Quedlinburgból elinduló térítőtevékeny­ségnek a „dunai csoport"-tól eltérő formájú templomokban (körtemplomok) jelent­kező emlékei is maradtak fenn, nem egy esetben feltételezhető korábbi előzményekkel (Gyulafehérvár, Veszprém). Ezeknek korhatározása nem teljesen bizonyított, de a le­hetőséggel számolnunk kell. A hatósugarukban számításba vett, hasonló formájú és méretű, félköríves szentélyű körtemplomokra gyakorolt hatása azonban nemigen kér­dőjelezhető meg, mégha azok az előbbieknél néhány évtizeddel, vagy talán egy évszá­zaddal is később épültek a Quedlinburgból, Passauból elindult térítőtevékenység hatá­sára. E tevékenység „bizánci" jellegű templomokat építő csoportjának biztosan megha­tározható korú emléke Géza fejedelem székesfehérvári, Szent Péter és Pál tiszteletére épített és szentelt négykaréjos temploma, az esztergomi várban feltárt, szentély nélküli, gondosan faragott kváderkövekből épített körtemplom, valamint talán - esetleg mint korábbi előzmény - a nyitrai várban álló, a mai püspöki székesegyház „elődjének" szá­mító, az esztergomihoz hasonlóan ugyancsak szentély nélküli, kváderkövekből épült „körtemplom". E két utóbbival kapcsolatban szükségesnek tartjuk megemlíteni a ducói és szakolcai (Derin, Ducove, Skalnica) félköríves szentélyű körtemplomokat, amelyek­ről a fentiekkel együtt már korábban, részletesebben elmondtuk véleményünket. For­mailag és méret tekintetében ezek is a most tárgyalt csoportba tartozhatnak. Ezzel most már a középkori Magyarország harmadik nagyobb egységének területén (Dunántúl, Er­20. GUTHEIL J.: Az Árpád-kori Veszprém (Veszprém, 1977/23-85.) A szerző Veszprém erede­tének, első templomának vizsgálatában visszamegy Pribina - aki egy ideig uralkodótársa volt Nyitra székhellyel a morva I. Moimirnek, aki onnan 830 körül elűzte -, majd fia, Kocel (861­876) uralkodásának történetéig, az ott ez idő alatt történt templomépítésekig. A salzburgi püs­pökség 20 év alatt körülbelül 25 templomot építtetett e területen, „míg Metód el nem hódítja a pannonszlávokat, s miatta ki nem szorulnak a német papok a Dunántúlról". Ezeknek a templomépítéseknek helymeghatározására történtek némi kísérletek, de e kérdésben még sok kutatásra, kis eredmények összesítésén keresztül való közelítés szükséges. A további vizsgálat szempontjából a terület, fejedelemség állami és egyházi központjában, Zalavárott (Blatograd, Mosaburg) feltárt templommaradványokat vehetjük elsősorban figyelembe. A történeti forrá­sokból tudjuk, hogy 850-ben Liutpram salzburgi érsek felszentelte ott a Boldogságos Szűz tisz­teletére épített templomot. (Az érsek az új egyházat Pribina udvari papjára, Domonkosra bíz­ta.) Pribina még egy Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomot, s még egy másikat is építtetett Zalavárott, mely utóbbihoz Liutpran érsek küldött mesterembereket Salzburgból, s ő maga vezette az építkezést, ahol elhelyezték Szent Adorján vértanú földi maradványait, ereklyéjét. Szent István nyilván e templom felhasználásával alapította Zalavárott a Szent Adorján tiszteletére szentelt bencés apátságot. Zalavárott három templom maradványait, egy­kori létét ismerjük feltárások, illetve XVI. századi felmérések (G. Turco) nyomán. Mindhárom hosszhajós, félköríves szentéllyel záródó, „nyugati típusú" templom, amely a salzburgi püs­pökség térítőtevékenysége nyomán épült. Éppen ezért, nem érthetünk egyet Gutheil Jenőnek azon megállapításával, értékelésével, amely szerint a veszprémi Szent György egyházat, az ősi körtemplomot, keresztelőegyházat is a tevékenység körébe sorolja. E körtemplom formája, mérete, helyzete és feltételezett eredeti rendeltetése („keresztelőegyház") alapján, a cseh­morva, lengyel, példák figyelembevételével, legkorábban a fejedelemségben Metód által (869­870) megkezdett, majd esetleg mint a pápa által Pannónia püspökévé tett korszakában folyta­tott (873-880) tevékenysége idején épülhetett, ahol a hagyomány szerint - talán annak felszen­telésekor - „prédikált is". 331

Next

/
Oldalképek
Tartalom