Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957–1988)

gomi és sárospataki körtemplomokkal együtt a királyi kápolnák csoportjába sorolja ezt az emlékünket is.

20 Amint látjuk az eddig elmondottakból, a Quedlinburgból elinduló térítőtevékenységnek a „dunai csoport"-tól eltérő formájú templomokban (körtemplomok) jelentkező emlékei is maradtak fenn, nem egy esetben feltételezhető korábbi előzményekkel (Gyulafehérvár, Veszprém). Ezeknek korhatározása nem teljesen bizonyított, de a lehetőséggel számolnunk kell. A hatósugarukban számításba vett, hasonló formájú és méretű, félköríves szentélyű körtemplomokra gyakorolt hatása azonban nemigen kérdőjelezhető meg, mégha azok az előbbieknél néhány évtizeddel, vagy talán egy évszázaddal is később épültek a Quedlinburgból, Passauból elindult térítőtevékenység hatására. E tevékenység „bizánci" jellegű templomokat építő csoportjának biztosan meghatározható korú emléke Géza fejedelem székesfehérvári, Szent Péter és Pál tiszteletére épített és szentelt négykaréjos temploma, az esztergomi várban feltárt, szentély nélküli, gondosan faragott kváderkövekből épített körtemplom, valamint talán - esetleg mint korábbi előzmény - a nyitrai várban álló, a mai püspöki székesegyház „elődjének" számító, az esztergomihoz hasonlóan ugyancsak szentély nélküli, kváderkövekből épült „körtemplom". E két utóbbival kapcsolatban szükségesnek tartjuk megemlíteni a ducói és szakolcai (Derin, Ducove, Skalnica) félköríves szentélyű körtemplomokat, amelyekről a fentiekkel együtt már korábban, részletesebben elmondtuk véleményünket. Formailag és méret tekintetében ezek is a most tárgyalt csoportba tartozhatnak. Ezzel most már a középkori Magyarország harmadik nagyobb egységének területén (Dunántúl, Er20. GUTHEIL J.: Az Árpád-kori Veszprém (Veszprém, 1977/23-85.) A szerző Veszprém eredetének, első templomának vizsgálatában visszamegy Pribina - aki egy ideig uralkodótársa volt Nyitra székhellyel a morva I. Moimirnek, aki onnan 830 körül elűzte -, majd fia, Kocel (861876) uralkodásának történetéig, az ott ez idő alatt történt templomépítésekig. A salzburgi püspökség 20 év alatt körülbelül 25 templomot építtetett e területen, „míg Metód el nem hódítja a pannonszlávokat, s miatta ki nem szorulnak a német papok a Dunántúlról". Ezeknek a templomépítéseknek helymeghatározására történtek némi kísérletek, de e kérdésben még sok kutatásra, kis eredmények összesítésén keresztül való közelítés szükséges. A további vizsgálat szempontjából a terület, fejedelemség állami és egyházi központjában, Zalavárott (Blatograd, Mosaburg) feltárt templommaradványokat vehetjük elsősorban figyelembe. A történeti forrásokból tudjuk, hogy 850-ben Liutpram salzburgi érsek felszentelte ott a Boldogságos Szűz tiszteletére épített templomot. (Az érsek az új egyházat Pribina udvari papjára, Domonkosra bízta.) Pribina még egy Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomot, s még egy másikat is építtetett Zalavárott, mely utóbbihoz Liutpran érsek küldött mesterembereket Salzburgból, s ő maga vezette az építkezést, ahol elhelyezték Szent Adorján vértanú földi maradványait, ereklyéjét. Szent István nyilván e templom felhasználásával alapította Zalavárott a Szent Adorján tiszteletére szentelt bencés apátságot. Zalavárott három templom maradványait, egykori létét ismerjük feltárások, illetve XVI. századi felmérések (G. Turco) nyomán. Mindhárom hosszhajós, félköríves szentéllyel záródó, „nyugati típusú" templom, amely a salzburgi püspökség térítőtevékenysége nyomán épült. Éppen ezért, nem érthetünk egyet Gutheil Jenőnek azon megállapításával, értékelésével, amely szerint a veszprémi Szent György egyházat, az ősi körtemplomot, keresztelőegyházat is a tevékenység körébe sorolja. E körtemplom formája, mérete, helyzete és feltételezett eredeti rendeltetése („keresztelőegyház") alapján, a csehmorva, lengyel, példák figyelembevételével, legkorábban a fejedelemségben Metód által (869870) megkezdett, majd esetleg mint a pápa által Pannónia püspökévé tett korszakában folytatott (873-880) tevékenysége idején épülhetett, ahol a hagyomány szerint - talán annak felszentelésekor - „prédikált is". 331