Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957–1988)

A körtemplom méreteinek egy kisméretű plébániatemplommal való összehasonlítása sem fogadható el a korai, feltehetően első magyarországi keresztelőegyháznak Gyula bizánci megkeresztelkedése utáni építésének lehetőségével szemben. Fél századdal később sem épültek lényegében nagyobb keresztelőegyházak püspöki székhelyeinken, s száz év is eltelt, míg az első mai értelemben vett falusi plébániatemplomok felépültek, nem nagy számban, s méreteikben sem igen meghaladva a gyulafehérvári keresztelőegyházat (körtemplomot). A fentieket támasztja alá Szent István második törvénykönyvének első pontja is: „Tíz falu építsen egy templomot, . . .".A felvázolt képet erősíti meg Szent László egy erre vonatkozó törvénye is, amely kötelezővé teszi mindenki számára ünnep- és vasárnap a templomba menést egy számunkra fontos kiegészítéssel. „Ha azonban a templom igen messze esett a helységtől, valamennyi nevében legalább egy köteleztetett odamenni, s három kenyeret és egy gyertyát vinni áldozatul az oltárra."

14 A gyulafehérvári körtemplommal kapcsolatban szükségesnek tartjuk megemlíteni azt az adatot, amelyet egy 1291-ben keltezett oklevél említ. Keresztelő Szent János oltára a déli kereszthajóban állott akkor. Ez a hely pedig a feltárt körtemplom közelében volt. A lebontott, vagy átalakított kápolnák ereklyéjét gyakran átvitték a legközelebb lévő oltárra és azt a védőszentről nevezték el. Ennek nyomán feltételezhető, hogy a körtemplom védőszentje Keresztelő Szent János volt. Ez, csakúgy mint az építésnél felhasznált téglaporos habarcs a körtemplom Gyula idejében történt építésének lehetőségét erősíti.

15 A nagyobb Gellért-legenda szerint az erdélyi Gyula országától nyugatra a görög szertartás szerint Viddinben megkeresztelkedett Ajtony uralkodott, nagy területen. Székhelyén, Maros várában (később Csanád) Keresztelő Szent János tiszteletére monostort építtetett, ahová görög szerzeteseket telepített. Miután Csanád legyőzte Ajtony seregét, s elfoglalta várát, Szent István Gellértet küldte oda püspöknek.

16 A Gyulák és Ajtony területének korai történetét áttekintve, a gyulafehérvári körtemplom vizsgálatához kapcsolódva, két kérdést említünk még meg. Gyulafehérvártól délnyugatra, a Maros északi partjához kapcsolódó területen áll az algyógyi református templom, amely ugyancsak kör alakú és félköríves szentélyű, mint a gyulafehérvári, és méretei is egyezőek azzal. A templom római téglából épült, a XIV-XV. században átépítették. Bejárata délnyugat felől nyílik. Gyulafehérvár közelsége, a két körtemplom közti formai- és méretbeli egyezés, valamint az építőanyag (római tégla) alapján felvetődik a lehetősége annak, hogy az algyógyi templom is keresztelőegyháznak épült a X-XI. század fordulója táján, Gyula egyik nemzetség- vagy törzsfőjének szállásköz14. GYÖRFFY Gy.: István király emlékezete (Budapest, 1987) 36. (A második törvénykönyv 1030-38 között készült, István király uralkodásának utolsó negyedében.) - HORVÁTH M.: Magyarország történelme I. Második kiadás (Pesten, 1860) 213. (László király törvényének ezen része még bővebben kitér az ünnepek megtartásával kapcsolatos rendelkezésekre.) 15. ENTZ G., i.m. (1958) 151. (28. j.) - GERVERS-MOLNÁR V., i.m. (1972) 52. 16. GYŐRFFY Gy., i.m. (1987) 84. (A legenda szerint özönlöttek Gellérthez a környék nemesei, gazdagok és szegények, sokakat pedig az ispánok vittek oda, hogy megkereszteljék őket Keresztelő Szent János monostorában. Nagy sokaság állott a cinteremben, s a keresztelő szerzetesek között volt hét magyar nyelvű tolmácsolásra is kész férfi, akik maguk is hirdették a népnek Isten igéjét. Ezek főesperességeket kaptak, s a városokban, falvakban templomokat építettek.) - GYŐRFFY Gy., i.m. (1977) (46a. kép) Egy régi térkép a csanádi várban egy centrális, félköríves szentélyű, kisméretű kápolnát ábrázol egy nagyobb templom közelében. Felvetődik annak lehetősége, hogy ez a kisméretű kápolna a gyulafehévárihoz hasonló, korai keresztelőegyház lehetett, s esetleg ott történhetett a legenda hosszan elnyúló keresztelése, amikor a sokaság a körülötte lévő temetőben várakozott.) 327