Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957–1988)

Az altemplom szentélyében egy központi helyzetű, aknás-padmalyos sír került elő, amely felett egykor oltár állt, mint a szentek ereklyéi, sírjai felett. Ez a sír, a nagyon kisméretű templom altemplomos kialakítása, valamint igen gazdag kőfaragványos díszítettsége fejedelmi, vagy hercegi építmény rangjára emelik e kis templomot a számításba vehető korszakot tekintve. A templom a fentieket figyelembe véve, nem illeszkedik román kori építészetünk Szent István korára tehető emlékanyagába. A templom alaprajzi elrendezése, szerkezeti felépítettsége, kőfaragványainak díszítőanyaga, valamint azok közül az oroszlános és a déli fal külső oldalán látható fonatos keresztes kőlap quedlinburgi-, illetve azon keresztül Kaukázus-vidéki mester munkájára utal. Az elmondottak és Székesfehérváron, a Rózsa utcában, a királyi bazilika közelében feltárt hasonló méretű és alaprajzú, de altemplom nélküli templom alapján az építtetőt Géza fejedelem, vagy testvére, Mihály herceg személyében véljük fellelni (5. kép).

7 A fenti lehetőség azonban számtalan új kérdést vet fel, amelyre pontos választ egyelőre nem adhatunk. Ezek közül az egyik a nemzetségek szállásterületei a honfoglalás után. Az eddigi felfogás szerint a vizsgált területet az Abák szállásterületének tartották. Az ettől keletre eső területet az Örs-úr nemzetség birtokolta. Az utóbbi évtizedek régészeti és történeti kutatása nyomán azonban úgy tűnik, hogy a két nemzetség szállásterülete között, a Tárna-völgytől keletre, megközelítőleg a mai Heves megye keleti felében, egy fejedelmi birtoktest helyezkedhetett el az Örs-úr nemzetség szállásterületének nyugati határáig terjedően. E terület középrészét az Eger-patak völgye képezte, amelynek legnépesebb, szervezetileg legfontosabb szálláshelye a X. század második felében a mai Eger területén volt (Álmagyar - „Felmagyar") Megyer törzs (Eger-patak nyugati oldala). Ezeknek a településeknek temetőjét a vár, azon belül a várszékesegyház területén alakították ki, egy a győrihez hasonló fejedelmi udvarhely keleti részében. Ennek a fejedelmi szállásterületnek, udvarhelynek a fegyveres kísérethez tartozó tagjai (Megyer törzsbeliek, besenyők) és az ott élő népek biztosíthatták az ide érkező első és később jövő térítők eredményes munkáját. E tevékenység eredményei nyomán jelölte ki Szent István - fejedelmi-királyi szállásterületen - Egerben az egyik legkorábban alapított püspökség székhelyét. A várszékesegyház romjainak déli oldalánál feltárt körtemplom alapfalai fölött állt a püspökség első temploma, a keresztelőegyház (6. kép).

8 7. Kisebb feltárás után (1968) 1977-ben kezdődött meg a templom műemléki helyreállításával kapcsolatban a minden részletre kiterjedő falkutatás és régészeti feltárás (Régészeti Füzetek Ser. I. No. 22., 31-32.). A templom helyreállításában bekövetkezett leállások, szünetelések dacára a folyó munka idején a kutatást és régészeti megfigyelést folyamatosan végeztük. - KOZÁK K.: A tarnaszentmáriai templom (Kézirat). Az 1978. évi Építészeti Tanulmánypályázat 47. sz. díjazott pályaműve. - KOZÁK K.-M. ANDA J., Tarnaszentmária TKM 321. (1988). 8. A honfoglalás után letelepülő törzsek szállásterületének elhelyezkedése évtizedek óta erős vita tárgyát képezi, csakúgy, mint a fejedelmi törzs meghatározása (Megyer, Tarján?) sem jutott dűlőre még. Mást mond ezekről a kérdésekről Győrffy György és Kristó Gyula, s hol egyik, hol másik véleményhez csatlakoznak az e kérdéssel, vagy azt érintő vizsgálatokkal foglalkozó kutatók. - GYŐRFFY Gy.: Tanulmányok a magyar állam eredetéről (Budapest, 1959) - KRISTÓ Gy.: Levédi Törzsszövetségétől Szent István államáig (Budapest, 1980). - Bennünket most elsősorban a Tárna- és az Eger-pataktól nyugatra, illetve keletre fekvő területek törzsi birtoklása érdekel. E kérdéssel foglalkozik, illetve érinti azt néhány elmúlt években megjelent tanulmány. (GYÖRFFY Gy.: A kabar kérdés. Forrás 7. XV. évf. 1983. július 20-28. „. . . Heves megyében az Árpád-fiak szállásainak maradtak helynévi emlékei (Tas, Taksony stb.), de itt kaptak birtokot az Árpádokkal sógorságba került családok tagjai;... az Eger-völgytől északkeletre a Sajó és Bodva táján Örs-úr kabar népességgel telepedett meg, . . ."-BÚZA

P.: Kürt elöl, Gyarmat hátul (Magyar Nemzet 1989. március 18./10.) [A szerző Berta Árpád adjunktus eredményeit ismerteti, aki szerint a bizánci császár által felsorolt magyar törzsnevek hadrendet (határt, védő, arcnál lévő, hát mögötti stb.) tükröz.] A Megyer törzsnél nincs vita, a korai főtörzs népét (mansi ember) jelzi. 323