Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Révész László: Honfoglalás kori veretes tarsolyok Karosról

dó, addig összefüggéseiben fel nem ismert veretegyüttes nyert új értelmezést. Mindkettő veretes tarsolyaink egy-egy újabb változatát képviseli: az újfehértó-micskepusztain (2. kép), a bújtatós veret és a díszített zárószíj mellett feltűnik négy, a tarsoly fedőlapjának sarkait ékesítő négyzet alakú veret is.

7 A Budapest-Farkasrétről előkerült tarsolyt alkotója palmettamintás aranyozott ezüstlemezekkel szerelte fel, a bújtatós veret helyét itt már ékkőberakásos díszítmény foglalja el.

8 A fedelet már majdnem teljes egészében elborító veretek sugallták Dienes Istvánnak azt az elgondolását, mely szerint a tarsolyok díszítményeinek kialakulása fejlődési sorba állítható: Az egyszerű bőrtarsolyokon először a veretek jelennek meg, majd ezek sűrűsödéséből alakulnak ki az egész előlapot befedő tarsolylemezek

9 (3. kép). Alátámasztja ezt az elgondolást az is, hogy a tarsolylemezekkel ellentétben - melyek néhány kivételtől eltekintve csak a Kárpátmedencében bukkannak fel - a nálunk már csak kis számban jelentkező veretes tarsolyok testvérdarabjai ismeretesek Kelet-Európából is. Kijev környékére vagy a Baltikumba nyilván kereskedelem révén, s talán éppen a magyaroktól került több példányuk. Ezen párhuzamok összegyűjtése szintén Dienes István, valamint Fodor István érdeme.

10 Utóbbi végezte el az egyik csernyigovi veretes tarsoly rekonstrukcióját is.

11 Újabb híradások e tárgytípus Kaukázus-vidéki felbukkanásáról tudósítanak.

12 Hogy a veretes tarsolyok archaikusabb típust képviselnek, bizonyítja az is, hogy szerkezeti elemeik időnként feltűnnek a tarsolylemezeken, beolvadva azok mintakincsébe.

13 Az alábbiakban néhány olyan veretes tarsolyt szeretnék bemutatni, melyek részben eltérnek az eddig megismert formáktól. Valamennyi Karos-Eperjesszögön került elő, ahol 1986 óta folynak több, egymás mellett elhelyezkedő rangos honfoglalás kori temető ásatásai. Noha a feltárások még korántsem fejeződtek be, a már eddig előkerült leletanyag is olyan tanulságokkal szolgálhat, melyek bővebb kifejtése csak részpublikációkban lehetséges, egy majdani összefoglaló munka keretei közt erre nem lenne mód. //. A karos-eperjesszögi veretes tarsolyok helyreállítása A bodrogközi Karos község Eperjesszög nevű határrészében, a Mély-ér mentén egy észak-déli vonalban egymástól kb. 200, ill. 500 méterre három homokdomb emelkedik. Valamennyi egy-egy igen rangos honfoglalás kori temetőt rejt, rejtett magában. A legészakibb - Karos-Eperjesszög I. temető - már a századforduló óta ismert. Mintegy 40-50 sírját mezőgazdasági munkák során feldúlták, tizenhármat pedig régészeti ásatás hozott napvilágra. Az igen gazdag leletek közül mindössze 1 sír anyaga került a Magyar 7. DIENES I., FA 16.1964. 99-103., 33. ábra 8. DIENES I., FA24. 1973. 200-209., 3-5. ábra 9. Uo. 206-209. 10. DIENES I., FA 16. 1964. 103-110; FODOR I., SzMMÉ 1981. 85-89. 11. FODOR I., Altungarn, Bulgarotürken und Ostslawen in Südrussland. (Archäologische Beiträge.) Acta Ant. et Arch. Seg. 20. 1977. 87-101; E veretes tarsolyra szakirodalmunkban elsőként DIENES I. hívta fel a figyelmet: Arch. Ért. 96. 1969. 118. 12. VINOGRADOV, V. В., Acta Arch. Hung. 35. 1983. 211-220. 13. DIENES I., FA 24. 1973. 208-209., Ua. A honfoglaló magyarok. Bp. 1972. 58-60. 276