Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Kaposvári Gyula: Szabó János muzeológusi évei Szolnokon (1954–1958)

zete önmagában is emeli. A fa törzse, illetve alsó részei közrefogják a sárkány alakját, tehát a sárkány mintegy a fában benne él. Ez még inkább mutatja a fa mitikus erejét . . ."

6 1956 augusztusában jelent meg a tanulmány első része, azon a nyáron, amikor a társadalmi, politikai életet megújító törekvések lázában élt és reménykedett az ország. S most mégis a múzeum mindennapi munkájáról írok, hiszen Szabó János muzeológus sokirányú régészeti tevékenységét vázolom. Éppen befejeztük és megnyitottuk a múzeum Kossuth téri épületének földszinti termeiben a „Nagyvadak Afrikában" címú új kiállításunkat a Természettudományi Múzeum anyagából és segítségével, amely a Nemzeti Múzeumban lévő „Afrika kiállítás"-ban fel nem használt afrikai elefántfej, kafferbivaly, orrszarvú és más remek kitömött nagyvadat, vagy annak fejét mutatta be - és tegyük hozzá: szerencsére - (ugyanis 56 októberének végén a Nemzeti Múzeum II. emeletén kiégett az „Afrikai kiállítás" pótolhatatlan anyaga, s csak az maradt meg, ami 1956-57-ben a szolnoki múzeum földszintjén volt kiállítva. 1956 szeptemberében Szabó Jánost a Múzeumi Főosztály kiküldte Túrkevére, hogy „az új igazgató, Györffy Lajos kérésére felmérjem régészeti szempontból a túrkevei múzeum helyzetét - írja beszámolójában -, a múzeum egyik, nem gyűjtemény-célú épületében akadtam rá a vaslemezre" -, amelyet honfoglalás korinak határozott meg, és a bezdédi tarsolyhoz találta hasonlónak - „felhívjuk a figyelmet arra, hogy a bezdédi tarsolyforma csak a túrkevei vaslemez alapján helyreállítható tarsolyformához áll szorosabb közelségben; továbbá a bezdédi tarsoly hátoldalán levő szegecseléseknek a belső mezőnyben kimutatható szórt jellegű elrendezését a tarsolylemezek körében csak a túrkevei vaslemeznél észlelhetjük; ugyanakkor a túrkevei vaslemez tarsolyfedőt bizonyosan nem borított, viszont a túrkevei vaslemezt egy bőrtarsoly hátsó lapjának hátoldalán alkalmazott darabnak kell tartanunk, amelynek a fedőlapját díszítő lemeze elveszett."

7 Szabó János túrkevei kiküldetése még nagyobb régészeti szenzációval is szolgált, mert rátalált az ottani raktárban egy másik honfoglalás kori tarsolylemez darabjaira is, amely „bőrtarsoly fedelét díszíthette valamikor, mint az eddig napvilágra került 18 hasonmása." A megtalálás mikéntjét Szolnokra való visszatértekor azonnal elmesélte: „Feladata volt az is Túrkevén, hogy az ott rendezendő kiállítás céljaira kiválassza a szükséges régészeti leleteket, s becsomagolva azt, restaurálás céljából a Nemzeti Múzeumba szállítsa. így akadt rá ez alkalommal az ezüst tarsolylemez nagyobb sarktöredékére egy római kori edényben. A kisebbik töredék két avar kori övveret között feküdt. Az alulsó, ívformájú töredéket egy másik, nem raktárnak használt helyiségben találta meg a szerszámok között. Mindhárom darabnál csak a kissé tisztább részeken lehetett felismerni a palmettás díszeket." Nagy izgalommal vitte Pestre restauráltatni a túrkevei leleteket, amelyek közül az ezüst tarsolylemez került terítékre elsőként, s a restaurált részek összeforrasztása után tanulmányozhatta is azt az új tarsolylemezt (2. kép), amely nemcsak az ő felfedezése révén vált ismertté, hanem az ő-évekig tartó- kutatásai, hitelesítő ásatásai, publikációja révén vált széleskörűen publikussá:

8 „A Túrkeve-Ecseg pusztai, X. sz.-i magyar, aranyozott ezüst tarsolylemez feltehetően magányos sírból való, teljes felületén centrálisán felépített palmetta dísszel. A hátoldalról domborítással kialakított palmettákat aranyozták. A négy sarokban és a lemez közepén kiemelkedő foglalatokban ékkövek lehettek." 6. Ua. 171. 7. SZABÓ JÁNOS GYŐZŐ: Vasból készült honfoglalás kori tarsolylemez Túrkeve környékéről. Megjelent az „Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 10. évfordulójára, 1961. 25-33. 8. J. Gy. SZABÓ: Das silberne Taschenblech von Túrkeve-Ecsegpuszta. Acta Archaeologica, XXXII. 1980. 271-293. 26