Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Mesterházy Károly: A Felső-Tisza-vidéki ötvösműhely és a honfoglalás kori emlékek időrendje
2. A helyi lakosság és a honfoglaló magyarok A 9. század végén a Kárpát-medencében csak szláv nyelvű népességet tudunk kimutatni. E lakosság legbiztosabb nyomai a 11-13. századi okleveleinkben maradtak fenn, helynevekben. Ezek alapján rajzolta meg Kniezsa István már 1938-ban a szláv lakosság 10—11. századi elterjedését. 104 Ma már egyre több régészeti bizonyítékunk is van a szláv lakosság jelenlétére, még a jelenlegi országhatárokon belül is. A 9. századi temetők egy része pl. régészetileg szegényes, de megtalálható bennük az avar jellegű leletanyag, és mellette egyre lényegesebb a szláv ékszerek jelenléte. Ilyen egy Kaposvár melletti temető. A környék tájneve 11. századi oklevélben tűnik fel: Zseliz. A helynevek egy része szintén szláv. 105 A Bükk hegység ÉNy-i lábánál, Bélapátfalván egy 15 sírból álló családi temetőt tártak fel. A temetkezési szokások és a leletek egy része avarokra vall, a női ékszerek viszont élénk kapcsolatot mutatnak a nagymorva leletekkel. 106 A környék korai helynevei között sok a szláv. Ugyanennek a szláv lakosságnak emlékei kerültek elő a Bükk DK-i lábánál is, egy magyar törzsi vezető központjában, Sályban. 107 A főnök vára alatti falut Váraljának nevezik, jellegére nézve szabályos suburbium. A legkorábbi emlékek még a késő avar korszakhoz kapcsolódnak. Az egyik ház betöltésében késő avar szíj veretek kerültek elő, más házaknál viszont nagyon archaikus kerámiát találtunk, amely jellegét tekintve akár 8. századi vagy korábbi is lehet. Ez azt jelenti, hogy a magyar főnök szláv település mellett építtette fel várát, a vár alatt levő településre pedig saját népeit is letelepítette. A szolganép nemzetiségre való tekintet nélkül szolgálta új urát. Sályon sajnos nem ismerjük a korai temetőt. Talán a halimbai temető példája 108 világíthatja meg a helyzetet. Halimba kis falu a Bakony hegységben. A falu 10—11. századi temetőjének legkorábbi szakaszában mind a korai szláv, mind a magyar elem kimutatható. A falu neve szláv eredetű. A szomszédos falut Padragnak nevezik. Padrag neve 1002-ben tűnik fel. Egy későbbi oklevélben megírják, hogy az egyház földjeit Padrag úr fiával együtt birtokolja. 109 Ez azt jelenti, hogy a helyi lakosság nem minden tagja vált szolgává, s a halimbai szláv elem a kalandozásokban is részt vehetett, amit régészeti oldalról a halimbai temető nyugati pénzei is bizonyítanak. A késő avar és 9. századi szláv lakosság kapcsolatait a 9. századi temetők még nem világítják meg kellőképpen. A Halimbán feltárt avar temető 110 késői szakaszában már feltűnik egy olyan ékszer, az S végű hajkarika, amely a halimbai 10. századi magyar temetőben elsőként a régi formájában bukkan fel egy senilis korú nő 960 utáni temetkezésében. 111 A tárgyak kontinuitása bizonyos fokú lakossági kontinuitást is feltételez. A késő avar korban feltűnő S végű hajkarika a 9. században is használatban maradt, és a magyarok a késő avar formát vették át. A legkorábbi típusok közé tartoznak a másfélszeres S végű karikák, melyek egy sor középső-dunántúli késő avar temetőben már gyakran előfordulnak, s ezek bukkannak fel a 10. századi köznépi temetőkben, leginkább a szláv helynevekkel rendelkező területeken. 104. KNIEZSA István 1938. 365-472. 105. A Zseliz szó eredetére összefoglalóan, szláv eredetét elvetve KISS Lajos 1988. 815-16.; BÁRDOS Edith 1985. 106. SZABÓ János Győző 1987. 83-99. 107. MESTERHÁZY Károly 1986. 85-104.; 1987. 158-68. 108. TÖRÖK Gyula 1962. 19-34. 109. MORAVCSIK Gyula 1984. 80.; HÓM AN Bálint 1911. 130.; „octava villa est Podruc, in qua villa habet filius Podruc communem terram cum populo abbatisse". 110. TÖRÖK Gyula 1969. 81. 111. TÖRÖK Gyula 1962. 37. tábla. 248
