Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Garam Éva: Avar férfisír Tárnokról
körbefutó granulációval díszítették. A tárnoki fülbevalón a gömb középvonalában a körbefutó, felforrasztott hullámos bronzlemezszalag imitálja az arany granulációsort. A tárnoki kis lemezcsüngős fülbevaló aranyból készült párhuzamait férfi és női sírokból, párosan vagy pár nélkül ismerjük. Az alattyáni temető 85. női sírjában küllős bronzkorongokkal együtt került elő a bronzkarikájú, aranylemezgömb-csüngős fülbevalópár 2 . Hasonló fülbevaló, szintén bronzkarikával az alattyáni 604. férfisírban ezüstözött bronzlemez övdíszekkel (egyenes záródású nagyszíjvég, kerek és félhold alakú préselt veretek) együtt került elő. 3 Szintén hasonló, de díszesebb fülbevalópárok voltak a jánoshidai temető 180. és 210. férfisírjaiban, ezüstlemez szíjvégekkel, ill. vaskarddal, nyílcsúcsokkal együtt. 4 A tiszaderzsi temető 34. női sírjában a hasonló típusú fülbevaló vegyes gyöngysorral és bronz fülkanállal volt a sírban 5 . A halimbai temető 6. férfisírjában egy darab kisméretű, kisgömbös arany fülbevaló volt. A sír többi lelete: négyszögletes bronzlemez veretek, kova és nyílhegy. A halimbai 165. gazdag női sírban párban találta Török Gy. a hasonló típusú arany fülbevalókat, vegyes típusú gyöngysorral, poncolt bronzlemez gyűrűvel, vaskarpereccel, csatfibulával, vas pipereeszközökkel, késsel, csattal és edénnyel együtt. 6 A felsorolt analógiák síregyütteseiben nincsen egyetlen olyan tárgy sem, amely az avar honfoglalás időszakára, vagy az azt követő évtizedekre lenne jellemző. A fülbevalók mérete, súlya, egyes esetekben bronzzal való kombinálása, már önmagában, azaz kísérőleletek nélkül is arra utal, hogy ezek a tárgyak az avar kori „aranygazdagság", azaz a 626-630-as évek eseményei utáni időszak készítményei közé tartoznak. Övdíszek: a tárnoki sírból előkerült övdíszek két csoportra oszthatók: Préselt övdíszek: az ezüstlemezből préselt előlapos nagyszíjvég, a három különböző méretben készített 6 db kisszíjvég és a préselt bronz szegfejek egy öv tartozékai lehettek. A szíjvégek szíjszorító részén bordázott pánt van, alatta l-l szegecs a szíj beerősítésére. A legrövidebb szíjvégek a fegyverövről függő kard felkötő szíjain lehettek. Az öv díszítéséből csak a 4 préselt szegfej maradt meg. Eredetileg sokkal több ilyen szegecs lehetett, amelyek négyes csoportosításban díszíthették az övet. Ez a veretimitáció a korai, ún. nomád övek jellemzője. A tárnoki sír két vascsatja közül a nagyobbik ehhez az övhöz tartozhatott, ugyanis számos analógia mutatja, hogy a korai, nomád típusú öveket általában egyszerű vascsattal, vagy egybeöntött testű, profilált karikájú bronzcsattal zárták. A sok mellékszíj as nomád övek a kora avar kor tipikus övtípusai közé tartoznak. Használatuk a Kárpát-medencében az avar honfoglalással kezdődik, beszédes bizonyítéka ennek a szegvári lovassír, amelyben hasonló szíj végek Maurikios Tiberios 583-584 között vert könnyű solidusával együtt kerültek elő. 7 A sok mellékszíj as övek éles keltezésre önmagukban nem alkalmasak, mivel használatuk a Kárpát-medencében az avar kor első évszázadában nyomon követhető. 8 2. I. KOVRIG, Awarenzeitliches Gräberfeld von Alattyán. ArchHung40(1962) 16, T. LXVII. 3. I. KOVRIG, Awarenzeitliches Gräberfeld von Alattyán. ArchHung40 (1962) 53, T. XLVIII. 1-2. 4. ERDÉLYI I., A jánoshidai avar kori temető. RégFüz Ser. II/l. 1958., 32. ; 36-37. ; T. XXXIV. 1;T. XXXVII. 1. 5. I. KOVRIG, The Tiszaderzs Cemetery. In: Avar Finds in the Hungarian National Museum. Budapest 1975, 217., fig. 7. 1. Pl. XXIX. 1. 6. TÖRÖK Gy., A halimbai avar kori temető (nyomdában) 7. I. BONA, Studien zum frühawarischen Reitergrab von Szegvár. Acta ArchHung 32 (1980) 31-95. 8. I. BONA, Studien zum frühawarischen Reitergrab von Szegvár. Acta ArchHung 32 (1980) 62. 223
