Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Korek József: A szarmata házkutatás a Bácskában

A tűzhelyről az alábbi töredékek származnak: Durva, szürkésvöröses színű, kihajló peremű edény 5 db-ja. Ltsz.: 4289. Szürke, jól iszapolt töredék, oldala két lyukkal átfúrva, 10x5,5 cm., Ltsz.: 4290. Szürke, jól iszapolt profilált aljtöredék, átm. 8x5 cm. Ltsz.: 4291. Vörös színű, jól iszapolt cserép. A fenék széles barázdával tagolt, 8x3,5 cm. Ltsz. : 4292. Szürke, jól iszapolt, befelé vastagodó edény töredék, 6x4 cm. Ltsz.: 4295. Durva, fekete színű, kis talpas edényalj. Az 1 cm átmérőjű átfúrt talpon 4 ujjbenyomás van. M: 9, fá: 4,5 cm. Ltsz.: 4296. A tűzhely mellett feküdt a kiszolgáló gödör 170x150 cm nagyságban, 175 cm mélységben. Formája kissé szabálytalan, alja lapos. Benne az alábbi cserepek voltak: Durva, szürkésvöröses színű edény, középen szélesen kihasasodó nyaka hengeres. M: 30,5, szá: 22, fá: 13 cm. Ltsz.: 4288. Szürkés színű, eléggé jó anyagú, kis hajlású edényfül oldalrésszel. 5x4 cm. Ltsz.: 4293. Edényoldaltöredék, szürke, jól iszapolt, rács alakú besimított díszítéssel, 7x5 cm. Ltsz.: 4294. A Nyiki-féle bérleti földön húzattam a 3. árkot 30 m hosszúságban, de települési objektumot nem találtam. Ugyanezen föld Kincses-tanyához tartozó szántóföld érintkezésénél nagyobb hamus folt látszott, és itt jelöltük ki a 4. árok helyét. Hossza 40 m, szélessége 2 m. Itt találtunk rá az 1. szarmata ház alapjaira, ezért a Kincses-tanyai területen 20x10 méteren rábontottunk. Az előkerült ház alapja téglalap alakú (3. kép), hossza 580 cm, szélessége 250 cm. A házalap széle peremszerűen felhajlik. A perem magassága 12 cm. A ház padozatának mélysége a mai felszín alatt 60 cm. A padozat anyaga többszörösen döngölt, tapasztott föld. A ház hosszanti iránya a dél-északi vonaltól 30 fokkal tér el Ny felé. A középtengelyben 3 cölöplyukat találtunk, az északi végen levő átmérője 22 cm, mélysége az alaptól -15 cm. A középső cölöp átmérője 26 cm, -10 cm. A déli oldalnál levő cölöplyuk átmérője 22 cm, -20 cm. Közvetlenül a padozaton semmiféle melléklet nem volt. Egy ásónyommal feljebb azonban szarmata cserepek feküdtek, sőt a házalapnak megfelelő mélységben, a ház közelében jazig edénytöredékeket találtunk. Véleményem szerint a házalap az egykori járószinten feküdt, és a feltöltődés a tőle nyugatra és keletre eső kiemelkedés eróziójából származik. Mintegy 100 m-rel távolabb, a Kincses-tanyához tartozó szántóföldön újabb házalap került elő. (4. kép) A házalap az 5. árokban feküdt, és rábontottunk. Ez sokkal rosszabb állapotban maradt fenn, körvonalait egészen biztosan nem is lehetett meghatározni, mert a terület bolygatott volt. A ház hossza 420, szélessége 240, ill. 220 cm. (5. ábra) Ekkora darabon lehetett biztosan megállapítani a letapasztott padozat nyomait, de peremet sehol sem találtunk. Biztos, hogy a hossza és a szélessége is nagyobb kiterjedésű volt. (A kiterjedést szaggatott vonallal jeleztük.) A padozat mélysége 54 cm-re volt a mai felszíntől, s rajta szerteszéjjel finom iszapolású, jól kiégett, szürke színű cserépanyagok és orsókarikaként használt átlyukasztott fenéktöredék feküdt. A ház hosszanti iránya: ÉNy-DK. A DNy-i végét egy későbbi tűzhellyel megbolygatták, ennek mélysége 134 cm. A ház DK-i harmadában kerek alakú tűzhely feküdt, néhány cm-rel mélyebben, teknősen, mint a padlónívó. Átmérője: 70x75 cm. A tűzhely tele volt cserepekkel. Ezek az alábbiak: Jól iszapolt, szürke, kihajló peremű töredék, 10x6 cm. Ltsz.: 4307. Edényalj töredék szürke, jól iszapolt agyagból, 7x6,5 cm. Ltsz.: 4308. A házalapról az alábbi edények és cserepek származnak: Tál, profilált talppal. A perem tagolt, síkozott, szürke, jól égetett. M 8, Szá 12,8, Fá5. (I.t. 1) 161