Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Sz. Kállay Ágota: Rézkori áldozati leletegyüttes Füzesabony határában

Sz. Kállay Ágota RÉZKORI ÁLDOZATI LELETEGYÜTTES FÜZESABONY HATÁRÁBAN Füzesabony határában a belterülettől nyugat-északnyugatra található a Pusztaszikszói gyümölcsös nevű lelőhely, a Laskó patak egykori medrének bal oldali magas partján, a 33. sz. úttól délnyugatra. 1983 tavaszán innen a helyi állami gazdaság parkosításhoz termőföldet vitt el. Bernáth László, füzesabonyi leletbejelentőnk felfigyelt az elszíneződésekre, s az ő értesítését követően Szabó J. József végzett itt leletmentést, amelynek során egy, az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájába sorolható gödröt, továbbá egy népvándorlás kori sírt és több hasonló korú gödröt tárt fel.

1 Ugyancsak 1983-ban az állami gazdaság kiirtotta a gyümölcsfákat, s tervbe vett egy olyan mérvű tereprendezést, szintkiegyenlítést, amely a partot megszüntette, illetve a lelőhelyet megsemmisítette volna. Ekkor és a következő években lezajlott leletmentéseinkben az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájának különböző időszakaiból származó gödröket, sírokat, Árpád-kori hulladékgödröket, tűzhelyet bontottunk ki, terepbejárásunk során azonban ugyanezen a lelőhelyen gyűjtöttünk rézkori (bodrogkeresztúri csoport), korai és késő bronzkori, valamint vaskori (kelta) edénytöredékeket is. 1986-87. évi leletmentéseink során azonban egy olyan középső rézkori objektum részletei kerültek napvilágra, amely nemcsak a vidék őskori történetének jobb megismerését szolgálhatja, hanem tudományos szempontból is jelentős, új adatokkal gyarapíthatja a rézkori hitvilágra vonatkozó ismereteinket. I. A rézkori objektum 1. A kultikus építmény A mintegy 340 m

2-nyi eddig feltárt területen az objektum északi, keleti és déli szakaszát, valamint a központi részt találtuk meg. A leletmentés során a 30-80 cm-nyi humuszréteg eltávolítása után a nyesésben két, mintegy fél méter széles, ívelődő, egymással párhuzamosan haladó sávra, elszíneződésre figyeltünk fel, s ezekben helyenként határozottan cölöplyukakra utaló foltok jelentkeztek. Ebből, valamint a metszetfalak alapján nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy ezeket az árkokat fal alapozása céljából áshatták, s ezért az alábbiakban a fal-árok megnevezést használjuk. Ezek az egymással párhuzamosan futó fal-árkok csaknem szabályos kör, enyhén ovális alakú területet zárnak be. A belső árok északi és déli része között mért átmérő 25 m, ugyanez a külső árok esetében 30 m. A központi gödörtől kelet felé a belső árok 1. A népvándorlás kori leletekről és a lelőhely topográfiai helyzetéről I. az Agria következő kötetében Szabó J. József tanulmányát. A neolitikus leletek egy kis részéről: SZ. KÁLLAY Ágota 1986. 15-17.