Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

D. Matuz Edit: Rómer Flóris kéziratos hagyatékának Heves megyére vonatkozó adatai

„kő, AK. II. 297., Müv. Kai. 12."

20 (XXXI. csomag 625/67., 70. irat) Pásztó (Heves vármegye, ma Nógrád megye) „Pásztó szept. 2. 862. A főtemplom külseje, valamint a magas torony alja régiséget árul el, melynek a belseje egyes részei megfelelnek. A torony alatti portale és a tömérdek vastagságú falak méretei románkoru, melynek a fülkékben álló szentek Sz. Lőrinc, Sz. József immaculata ujabb gyenge szobrok, valamint a gyönyörű tiszta stilusu papiszék is megfelelnek. Ennek felső fele téglával van berakva, mi vagy arra mutat, hogy ezeket helyéből kimozditatván botorul ide tétetett, vagy hogy a templomocska később emeltetett s igy félig eltemettetett. A két ülőhely közti lenyúló iv hátul négyszögüen át van törve. A templom mindenesetre sok változáson ment át, a pilaszterek később alkalmaztattak, sőt a hajó egészen ujabbszerü és gótikus jellegét egészen elvesztette. A melléktemplom ajtaja romlott góth izlésü - és a kényelem végett - vagy mivel a bejárás itt emeltetett felül levágott három levelű idoma kivágatott. A cibórium késő góth - de eredeti concepciója miatt igen érdekes. Hatszögü alapból - melynek karimája áttört négykaréjt mutat két ananász szemhez hasonló dudor emelkedik és a két hatszögü tagozatos lap által határozott templom idomú gyönyörű tartóvá változik. Ennek talapzata (olvashatatlan szó) szélesbül és foglal hat négy tagozatú ablakot melyet felül gyönyörű flamboyantos rózsa tetéz. Kivülről tornyocskákkal, tetőzetekkel koronáztatik, és a sok oromnak és szélszerüen alkalmazott dudornak nincsen vége, a felső tagozatos hátlaptól újra emelkedik szélesbedő postament, mely három nagyobbodó szemű ananászt - a cibórium cupáját képez, melyre a kerek egyenlően ananász szemekből álló tetőzet áll, a felső és alsó rész közt liliomokból sinórként övedzett szalag, melynek közepét csinos ezüst lombozat köriti. Fölül a fedél toronnyá vékonyodik kültagozata a gombéhoz hasonló, de az ablakrámák nélkül, a képzett hatszögü hajlékocskában összenyomott alakú Sz. Lőrinc áll, a hatszögü tornyocska alja tornyocskáktól környeztetik - melyekből vizokádó szörnyetegek látszanak, széleit a hatéinak dudorja ékesíti tetején ujabb Xtus a kereszten áll, de ez még későbbi mü. Az egész magasság Г9", a gomb kezdetéig 4'6", a kupa(?) kezdetéig két hüvely, széle 4'5", az ananász mag. 4'9", a tornyoké 5'5". 3 aranyozott ezüst - alul H. S. Lauvrent in Paszto 1718. A templom képei közt vannak igen csinosak, sőt remekmüvek. A melléktemplom egyik valódi ablaka még gót tagozatú, kettőnek pedig nyoma a polygon apsison látszik. E kápolna tán egykorú a toronnyal - mely egész hajó - bár támos - mégis ujabb. A harangok 1836-ból valók a tüz után. (V. Jkv. 16-20. o.) „Pásztó A főtemplom Sz. Lőrincnek volt ajánlva. Czinár II. Rupp II. 94."

21 (XVII. csomag 387/31. irat) „Br. tekercses nagy fibulák a Mátra alatt Pásztón." (XXXI. csomag 625/65. irat) Poroszló (Heves megye) „A poroszlói b. Szűzről czimzett benczés apátságnak nyomait még keresnünk kell." Sch. Cl. Agrien. 1865. 77."

22 Recsk (Heves megye) (XXV. Jkv. 107. o.; XVII. csomag 387/33. irat)

23 20. IPOLYI Arnold 1862. 297.; RÖMER Flóris 1866. 12., 12. ábra, 118. 21. MAURUS Czinár 1860. 112.; RUPP Jakab 1872. 94-97.; Schemat. 1865. 71-72. 22. RUPP Jakab 1872. 97.; Schemat. 1865. 77.; RÖMER Flóris 1878. 185. 23. VOIT Pál 1978/b 534. pontosan idézi Rómer jegyzeteit. 98