Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Draskóczy István: Bene vára és a település története a XIII–XV. században az írott források tükrében

derecskéi erősséget Feld István az elszedett torony alapján a XIII-XIV. század fordulójára tette.

3i Bene, Markaz, Oroszlánkő, Sirok, Mátraderecske az ágasvári királyi erődítmény után épültek, s úgy tűnik, hogy az ún. „történelem nélküli" várak helyére léptek ezen a vidéken. Mindegyik magánföklesúri vár. Amíg Hasznos és Ágasvár a Rátót nemzetség nádori ágának a birtoktömbjéhez tartozott, addig Markaz, Oroszlánkő, Bene, Sirok, talán Mátraderecske az Aba nemzetség különböző ágainak a tulajdonában volt. Bene a Csobánka-ágbeíi János, Markaz és Oroszlánkő a Kompoiti-ág, Sirok a Borh-Bodon-ág tagjainak a vagyonát védte. Tudjuk, egy új vár a felőle fenyegető veszély elhárítására szomszédvárat szül.

32 Az említett mátrai erősségek többé-kevésbé égy időben épültek. A birtokosztályok, illetve a királyi adományok révén kialakuló földesúri uradalmak tulajdonosait jószágaik és érdekeik védelme késztethette erődítmények építésére, amelyek -kedvező körülmények között-javaik központjává válhattak. Tudjuk, hogy Csobánka fia János többször is kitüntette magát V. István ifjabb király szolgálatában, IV. László is felfigyelt rá. Ehhez képest szerényen jutalmazták. Összesen két faiut kapott: Halász és a távoli Pány. A szomszédos Kompoltiak sokkal ambiciózusabbak voltak. Legalább nyolc birtokot szereztek a XIII. század második felében: Detk, Domoszló, Györk, Örs, Visznek, Zaránk, Oroszlánhegye, Szentjakab. A XIV. században folytatták a vagyongyűjtést. A Csák Máté mellé állt rokonaikkal (Verpeléti, Csobánka utódai) szemben ők 1. Károly párthívei lettek, aki nem is maradt adósuk,-hisz elkobzott nemzetségi jószágokkal jutalmazta szolgálataikat. A Csobánkaág és a Kompolti-ág között tehát csak a tartományúri harcok idején robbantak ki az ellentétek. Mindenesetre a Kompoltiak gyarapodását a szomszédságukban nem nézhették jó szemmel az eredetileg nagyob vagyonú Csobánka-utódok. Igaz, ők birtokaik modernizálásáért tettek sokat (vö. fentebb említett vásártartási jog). Lehet, hogy Bene volt előbb, de lehet, hogy Oroszlánkő és Markaz (azt a feltevést, hogy ekkor épült, még véleményünk szerint további régészeti kutatásnak kellene igazolnia).

33 De az sem lenne meglepő, ha a törekvő Kompolti testvérek mindegyike egy-egy erődítményt emelt volna ekkor (Péter: Oroszlánkő, Pál: Markaz). Az írásos fonások alapján meghatároztuk Bene építésének a korát. így talán ez a vár volt korábban. De nem is ez a lényeges, mert ezek a közel egykorú erődítmények ugyanannak a földesúri magatartásnak a kifejezői, amely védhető egységgé, hatalmi bázissá igyekszik birtokait kiformálni. Bene többhelyiséges palotája révén alkalmas volt arra, hogy a tulajdonos és családja hosszabb időt eltöltsön itt, az uradalom terményeit elraktározzák. Nemcsak veszély idején, hanem a békében is használni akarták. A patak partján malmok működtek, a falu sem volt messze. Erről a helyről ellenőrizni tudták az uradalom helységeit. Minden jel szerint nem zord erődítménynek tervezték. A vár ugyanakkor családi értékek, oklevelek őrzőhelyéül szolgált, bár 1320-ban Csák Máté ezeket Gyöngyösről rabolta el.

34 A benei várat a régészeti kutatások mellett abból az oklevélből ismerjük meg, amelyben 1301-ben János gyermekei felosztották a javaikat. Az okmány leírása szerint az erősség reprezentatív földesúri lakhelynek készült. János cornes fiai, László, Sámuel és Dávid a többi birtokhoz hasonlóan a várat is felosztották. Az északi rész, a palota harmada, három fatorony, egy keletre lévő ház és egy kamra Sámuelé lettek. A palota 31. FÜGED1 Erik 1977. 98. 188., Heves megye Műemlékei I. 608., Nógrád megye Műemlékei. 1954. 212., FELD István 1982-83. 131., DÉNES József 1985. passim., CABELLO, Juan Alberto 1987. 183., KARÁCSONYI János 1900-1901.

1. 56-57., DF. 266354. 32. FÜGEDI Erik 1975. 71-72., FÜGEDI Erik 1977. 34. 33. KARÁCSONYI János 1900-1901.

1. 52. 57., GYŐRFFY György 1963. III. passim. 34. DL. 2013. Vö. KRISTÓ Gyula 1973. 201. 65