Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)
Sz. Kállay Ágota: Rézkori áldozati leletegyüttes Füzesabony határában
3. A bodrogkeresztúri kultúrába sorolt, körárkokkal körülvett, szarvasi kultikus hely középpontjában négyszögletes alaprajzú, 265 cm mély gödör volt; leletanyagot ugyan nem tartalmazott, de a rétegződés alapján Makkay János öt, különböző alkalommal megismételt áldozatbemutatást tételezett fel. 91 4. A szlovákiai Kisvárad (Nitriansky Hrádok) lelőhelyről két olyan, a badeni kultúrába tartozó gödröt vagy sírt ismerünk, amelyben sok (11, ill. 20) ember maradványain kívül állatcsontokat (teljes vagy részleges vázak), kerámiát találtak. Anton Tocik szerint e lelőhely központi (törzsi?) kultikus szertartások színhelye volt, amire a szokatlanul magas számú emberáldozat is utal. 92 E néhány példa alapján is kitűnik, hogy a kultikus gödrök körén belül is különlegesnek, rendkívülinek tarthatók a nagyon mély gödrök, s mindegyik esetben valamely közösség vagy közösségek számára fontos központra lehet következtetni. A füzesabonyi áldozógödör még nincs teljesen feltárva, különösen az alsó szint oldalfalai nem tisztázottak (2. kép), ezért a gödör formai párhuzamainak részletezésébe most nem bocsátkozunk bele. Annyi azonban bizonyos, hogy a felszíntől mérve 2,2 m mélységtől lefelé kiszélesedik a gödör. ///. A leletegyüttes helye Közép-Európa rézkorában Mivel az áldozógödröt körítő építmény (kultuszhely) még nincs teljesen feltárva, illetve az eddig feltárt részletek alapján egy másik dolgozatomban foglalkozom részletesen a paliszádos-körárkos létesítményekkel, ezért most csak nagyon vázlatosan utalok az idekapcsolható jelenségekre, megállapításokra. A legkorábbi paliszádos, árkos földművek a vonaldíszes kerámia kultúráinak időszakából származnak. 91 Kör vagy nagyjából kör alakú területet közrefogó árkok (Kreisgrabenanlagen) nagyobb számban a késői neolitikumból, a lengyeli és a tűzdelt szalagdíszes edények kultúráinak időszakából ismeretesek. 94 Későbbi periódusokban is előfordulnak, de - egyelőre úgy tűnik - ritkábban. 95 Ezekkel a földművekkel rokonságot mutatnak a későbbi, angliai kőépítmények („heng-Monumente"). 96 Az ilyen árkok olykor települést kerítenek körbe, 97 számos esetben azonban az árkon belül nincs településre utaló nyom. A bejáratok száma és elhelyezkedése alapján elképzelhető, hogy több ilyen létesítmény talán csillagászati megfigyelésre is alkalmas volt. 98 Figyelembe véve a füzesabonyi objektum méreteit, illetve azt a tényt, hogy cölQpszerkezetes, paliszádos falak alkották az építményt, párhuzamként a Vochovi többszörös körárokrendszer 99 említhető meg, noha annak kora eltér a füzesabonyitól, s funkciója is más lehetett. A kör alakban közrefogott, bekerített terület közepén levő, mély áldozógödör kerámialeletei alapján a korai és a középső rézkor fordulója tájékára (kb. i. e. 2300 körül) tehetjük a gödör kialakításának, az áldozat bemutatásának az idejét. Az edény91. MAKKAY, János 1981. 51. 92. TOCIK, Anton 1981. I. kötet 25., 6. ábra. 93. MAKKAY, János 1986. 22., további irodalommal. 94. Átfogóan: Grabenanlagen . ). . 1984.; Lengyel-Symposium . . . 1986. idevonatkozó elő95. DRIEHAUS, Jürgen 1960.12-19., 1. tábla; MAKKAY, János 1981.46-51.; SIKLÓDI Csilla 1982. 231.; OTTAWAY, Barbara, S. 1982.12. ábra.; TOCIK, Anton 1987. 4. ábra. 96. MAKKAY, János 1986. 24. 97. Pl.: PAVUK, Juraj 1985. 185-186.; KALICZ Nándor-RACZKY Pál 1986. 75. 98. MAKKAY, János 1986. 23.; 94. jegyzet megfelelő előadásai. 99. PAVLÛ, Ivan 1982. 177. 43
