Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Sz. Kállay Ágota: Rézkori áldozati leletegyüttes Füzesabony határában

egyiknek a fejére a főpap ráolvasta a nép összes bűnét, s ezt az állatot kivezették a pusztába (ez volt a „bűnbak"), a másikat pedig feláldozták az Úrnak.

67 A középkorban a kecske szerepe kétarcúvá válik. Továbbra is a termékenység állata, s mint ilyen, az érzékiség negatív értelmű megtestesítője, ezért ábrázoltak kecskebőrt vagy kecskebakot a bujaságot megszemélyesítő nőalak mellett. Az ördögöt is kecskeszarvval, -farokkal és -patával ábrázolták; a boszorkányok kecskén lovagolnak.

68 A néphitben ugyanakkor erőt, egészséget, szerencsét hordoz a kecske,

69 rontástól védő tulajdonságokkal ruházzák fel,

70 s kőfaragványokon, címereken, pajzsokon igen gyakori a kecskeábrázolás.

71 Bizonyos területeken bárány hiányában a gidahús evése a húsvéti ünnepi táplálkozáshoz kötődik; főleg a fiatal bakokat vágták le.

72 3. Az áldozógödör Ahhoz, hogy egy feltárt objektumot kultikus, rituális jellegűnek tekinthessünk, Carsten Colpe meghatározása szerint két kritériumnak kell megfelelnie: az ismétlődés és a szokatlanság-rendkívüliség tényének.

73 A füzesabonyi gödör esetében a kecskeváz és a körülötte lévő edények, azok nagy mélységben történt elhelyezése egyértelműen a mindennapitól eltérő, azaz a szokatlan körülményt jelentik. A betöltődésben azonban rétegeket nem lehetett elkülöníteni,

74 így az ismétlődésre, vagyis ismétlődő áldozatbemutatásra nem következtethetünk.

75 Az ókori görögök áldozati szertartásainál az oltárokon kívül bizonyos gödrök is fontos szerepet kaptak.

76 Makkay János megkülönbözteti a valódi áldozógödröket (amelyekben a véres vagy vértelen áldozatot mutatták be) az oltárokhoz vagy szentélyekhez tartozó gödröktől, amelyekbe az áldozati szertartás során fölöslegessé vált, véletlenül vagy szándékosan összetört kultikus eszközöket tették.

77 A füzesabonyi gödörben a kecske- és egyéb állatcsontok véres áldozat bemutatására utalnak. A leölt állat mellett számos edényt találtunk, minden bizonnyal a szertartás kellékeit, amelyeket talán az étel- és italáldozatnál használtak. A felső betöltésből 67. Mózes III. könyve 16,5-34; A keresztény művészet. . . 1986. 44.; Lexikon der . . . 1968. 314.: a bakot Krisztusra értelmezik, mivel a világ bűneit magára veszi, ez az ábrázolásmód mégis ritka - a bárány-szimbolika miatt. L. még asztrológiai értelmezésben: CIRLOT, J. C. 1962. 68. A keresztény művészet . . . 1986. 44., LEACH, Maria 1949. 456. 69. VIGA Gyula 1980. 234. 70. A ház, az istálló védője: VIGA Gyula 1982. 610. 71. VIGA Gyula 1980. 234. 72. VIGA Gyula 1981. 111. (és személyes élmény). A téma egyéb néprajzi vonatkozásaira terjedelmi okok miatt most nem térhetünk ki. 73. Harmadik elemként járulhat ehhez az elkülönített, a profán környezettől elzárt terület. COLPE, Carsten 1970. 31., 36. 74. A felső 3-3,5 m-es betöltés tömör szerkezetű volt, tele paticsdarabokkal, faszénmaradványokkal, edénytöredékekkel. Az alsó szinten pedig a talajvíz miatt nem lehetett rétegeket megfigyelni. 75. Ugyanezt állapította meg pl. Bánffy Eszter a balatonmogyoródi 7. objektum esetében, amely nagyjából egykorú („Balaton-Lasinja I. kultúra") a füzesabonyi gödrünkkel: BÁNFFY Eszter 1985. 191.; Gödrök rétegződő betöltődése számos helyen előfordul: MAKKAY, János 1975. 166.; MAKKAY, János 1981. 51.; KALICZ-SCHREIBER, Rózsa 1981. 79., 81.; VLADÁR, Jozef-LICH

ARDUS, Ján 1968. 318-320. 76. BURKERT, Walter-COLPE, Carsten 1972. 68., MAKKAY, János 1975. 2. jegyzet. 77. MAKKAY, János 1975. 162. 41