Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Sz. Kállay Ágota: Rézkori áldozati leletegyüttes Füzesabony határában

//. Л leletegyüttes tipológiai kapcsolatai 1. A kerámiaformák Az áldozógödör felső 3-3,5 m-es betöltődésének és az alsó szintnek az anyaga lényegében egyidejű, ezért a következőkben a két rész kerámialeleteit együtt tárgyaljuk. Az edények között több típust, s ezen belül variánsokat lehet megkülönböztetni; bizonyos formák szinte tipológiai sort, láncot alkotnak. Az első típust azok a leletek jelentik, amelyek a középső rézkor legjellegzetesebb kerámiaformájára, az ún. tejesköcsög alakú edényekre emlékeztetnek (3. kép 1-A.). A füzesabonyi példányok azonban - úgy tűnik - messze állnak a „klasszikus tejesköcsögformától": zömök alakjuk, az edények arányaihoz viszonyított, magasságukhoz képest széles szájnyílásuk, rövid, olykor tölcséres nyakuk és főképpen az erőteljesen kiöblösödő has az, amely megkülönbözteti edényeinket a bodrogkeresztúri csoportra általánosan jellemző formától.

5 Ilyen rövid nyakú, öblös hasú leletek az Északi-középhegység területéről,

6 illetve nagyobb számban Délnyugat-Szlovákiából

7 ismertek. Tipológiai előzményük megtalálható a tiszapolgári kultúrában,

8 ill. a szlovákiai korai rézkor anyagában.

9 A díszített, tejesköcsög formájú edényünkön (3. kép 1.) a perem és-a hasvonal alatt apró bütykök láthatók, ez utóbbi egy másik edényen (3. kép 3.) is megtalálható; ilyenek viszonylag gyakoriak a java rézkor idején.

10 Az elsőként említett leletünket (3. kép 1.) négyszög alakban elrendezett, négy benyomott pont is díszíti. Ehhez hasonló díszítésmód a tiszapolgári kultúra időszakában igen elterjedt volt." Köcsögformán való megjelenése miatt egy Paszab-Hordozódűlő lelőhelyről származó, hasonló díszítésű edényt emelünk ki.

12 Formailag szorosan kapcsolódnak az előző típushoz a szintén rövid, de kissé íveltebb nyakú, öblös hasú edények; ezek füle is a peremből indul, s a vállvonal fölött kapcsolódik a testhez (4. kép 1-3.). Az előző változattól abban különböznek, hogy 5. Ha előfordulnak is széles szájnyílású (pl. Tiszakeszi-Fáykert: PATAY Pál 1957.

1.1. 7.) vagy öblös hasú példányok (pl. Magyarhomorog-Kónyadomb: PATAY Pál 1975b IX. t. 6.), azok általában hosszú nyakúak, megnyúlt testűek, tehát a füzesabonyiaktól eltérő variánst képviselnek. L. ehhez: KALICZ Nándor 1966. 15.; PATAY PÁL 1975a 21. 6. Formailag és térben a legközelebbi párhuzam Mónosbélről ismeretes: PATAY Pál 1961. XXIII. t. 13. 7. Pl.: Dudince (Gyügy): BALASA, Gejza 1959. 7., 10. kép; Brané (Beíencs): VLADÁR, Jozef-LICH

ARDUS, Ján 1968. 78. ábra 8., 10.; Nevidzany (Neved): PAVÚK, Juraj 1981. 14. ábra 12. 8. A füzesabonyi, szépen díszített „tejesköcsög" (3. kép 1.) szinte pontos analógiáját a Tiszapolgár-Basatanyán feltárt temető 69. sírjában találjuk meg: BOGNÁR-KUTZIÁN, Ida 1963. LXXIX. t. 1., CXXVI. t. F2c típus. 9. Tibava (Tiba): SISKA, Stanislav 1964. 7. ábra 14., 20.; 13. ábra 13.; 22. ábra IIb típus. Nitra (Nyitra) - Leningradská ulica: LICHARDUS, Ján-VLADÁR, Jozef 1970. 8. ábra 8. 10. Pl. Kunszentmárton-Pusztaistvánháza: PATAY Pál 1961. XXI. t. 8.; Tiszavalk-Tetes: PATAY Pál 1978b 32. ábra 6., 10.; Pécel - Thököly u. 7.: KŐVÁRY Klára 1980. II. t. 3.; Tiszapolgár-Basatanya: BOGNÁR-KUTZIÁN, Ida 1963. LXXXIV. t. 8., 10. stb.; Dudince: BALASA, Gejza 1959. 10. kép. 11. Pl. Apagy-Nagyrét: BOGNÁR-KUTZIÁN, Ida 1972. I. t. 2. tálon; Darvas: BOGNÁRKUTZIÁN, Ida 1972. VI. t. 8. csőtalptöredéken; Tiszapolgár - Tikos út: BOGNÁRKUTZIÁN 1972. XXX. t. 11. bögrén; Tiszabábolna-Szilpuszta: HELLEBRANDT Magdolna-PATAY Pál 1977. III. t. 2. 12. BOGNÁR-KUTZIÁN,Ida 1972. LX. t. 4. 34