Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)
Viga Gyula: Az északmagyarországi vándormunka néprajzához (A migráció mint a domb- és hegyvidéki életmód-stratégiák része)
és más északi megyékből jött szlovák erdőmunkások használtak. 2 " Az északi lomboserdő-zóna térségében, főleg a kincstári erdőkben zajló, folyamatos munkásmigráció ma még sok tekintetben felderítetlen, s így az ez irányú vizsgálat fontos tanulságokkal szolgálhat a kulturális érintkezések vonatkozásaiban is. Jelen tanulmányunk tárgyától talán legtávolabb esik, mégis utalnunk kell azokra a hatásokra, amelyek a bányamunkákra, ill. az ipari és bányaüzemeket körülvevő ipartelepek munkaerő-vándorlására utalnak, ill. azok révén lettek részei a köznyelvnek, valamint a tárgyi és szellemi kultúrának. Itt mindenekelőtt a gömöri, borsodi, nógrádi bánya- és iparvidék népességének német és szlovák eredetű szókincsére kell utalni, ami igen gyakran persze nem átvétel, hanem korai településtörténeti mozzanatok nyomát őrzi. 212 Ezek többségükben nem is az időszakos migráció, hanem a középkori telepítések emlékeit őrzik. Mindezeknek nem csupán szó- és tárgy történeti vonatkozásai vannak, hanem folklorisztikaiak is. 213 Külön tanulmányt érdemelne annak a kérdése, hogy a közösen végzett munka során kapcsolatba kerülő, olykor más nyelvet beszélő, de gyakran más tájról érkező, más mentalitású népcsoportok identitása miként jelent meg az érintkezés alkalmainál, hogyan fejezték ki „másságukat". Tudjuk pl., hogy a matyó summások magukkal vitték díszes viseletüket, ami bizonyára „megérintette" a távoli tájak viseletét, népművészetét is. 214 Manga János, Gunda Béla, Balassa Iván meggyőzően mutatták ki, hogy egyes felvidéki szlovák csoportok, családok gyakran emberöltőn át ugyanarra a helyre jártak le munkára, ami közvetlen családi kapcsolatokat, barátságot eredményezett, s amit olykor - kisebb távolság esetén - folyamatosan is igyekeztek ápolni, ébren tartani. 215 A folklorisztikai kutatások mutattak rá a kapcsolatok hatására a hiedelmek, mesék, dalok, szokások vonatkozásában, amelyek közül különösen kézenfekvőnek és fontosnak tűnik az agrárszokások és az aratódalok Kárpát-medencei kapcsolatrendszere. 216 Természetesen a munkásvándorlás kulturális hatásai nem értelmezhetők önmagukban, hanem csak a javak cseréjének, a sokfunkciójú és sokirányú kárpát-medencei migráció egészébe illesztve. Mindez az I. világháborút megelőzően egy kárpát-medencei léptékű munkamegosztás részeként működött, melynek mozzanatai, sokszínű interetnikus kapcsolatai messze túlmutatnak a gazdaságtörténet és -néprajz érdeklődési körén, s a térség egész műveltségének alapvető kérdéseit érintik. Úgy vélem az, hogy a tanulmány részfejezeteinél igyekeztem megfogalmazni az egyes problémakörök tanulságait, valamint az, hogy jelen munka egy nagyobb szintézis része, ahol a migráció általános történeti-néprajzi kérdéseivel külön foglalkozom, felmentenek az összegzés kötelezettsége alól. Mindenekelőtt a vándorló, az időszaki munkavégzés által mozgatott csoportok nagy létszámára, a végzett munkák sokféleségére igyekeztem csupán rámutatni, vagyis arra, hogy a domb- és hegyvidéki kultúrának az időszakos vándorlás - különböző fokon - elengedhetetlen alkotórésze. Ezek mögött elsősorban ökológiai folyamatokat tapinthatunk ki, amelyek mindenekelőtt az eltérő adottságú tájak nagy hagyományú munkamegosztásában öltenek testet. Nagy volumenű, nagy kiterjedésű kapcsolatrendszerről van itt szó, amely egy általános európai, kontinentális munkamegosztásnak is részese volt, s ezzel a Kárpát-medence kulturális arculatának erőteljes tényezője és formálója. 211. ERDÉLYI Zoltán 1958. 389. 212. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1985. 320. 213. Pl.: NAGY Dezső 1957. 316-322. 214. SZILÁGYI Miklós 1982. 68. 215. BALASSA Iván 1985. 84-90.; GUNDA Béla 1940. 173. 216. A migráció kultúraközvetítő szerepéről összegzőén: GUNDA Béla 1958. 568-574.; UJVÁRY Zoltán 1981. 58.; MÁRKUS Mihály 1976. 143. 249