Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Viga Gyula: Az északmagyarországi vándormunka néprajzához (A migráció mint a domb- és hegyvidéki életmód-stratégiák része)

Bár Tokaj-Hegyalja szőlészetének effajta vonzása is csökkent a múlt század utolsó harmadában, a munkaerő időszakos vándorlásának nyomai jól megragadhatók még a 20. század gyakorlatában is. Az aránylag sűrűn lakott Tokaj-Hegyalját ritkábban lakott kistájak övezték,

114 az intenzív termelési kultúra azonban így is vákuumot jelentett a munkaerő számára. Rendszeresen jártak kapálni, szüretelni a zempléni hegyvidék falvainak lakói

1 iS Mád, Tállya, Tolcsva, Erdőbénye szőlőibe. Regéc, Fony, Árka lakóit főleg Tolcsva vonzotta,"

6 de Tolcsvára jártak a gönciek is. Eljártak kétágúzni a bodrogközi falvakból, de mentek szüretre is. Az ugyancsak szőlőművelő rátkai svábok a tálly

ai szőlőben vállaltak munkát,"

7 s jelentős munkaalkalmat jelentett a Hegyalja a Taktaköz és Harangod vidék népe számára is."

8 Nem szakadt meg a kapcsolat a Tiszántúl népességével sem. A Hajdúság északi részéről rendszeresen jártak a Hegyaljára; a hajdúdorogi szegények közül sokan Olaszliszkára szegődtek,"

9 az eszláriak pedig rendszeresen jártak a tarcali, tokaji és keresztúri szőlőhegyekbe, egészen a Meszesdűlőig.

120 Ha jelentőségükben nem is vethetők össze Tokaj-Hegyaljával, a 18. században jelentős mennyiségű munkaerőt szívtak fel az északkelet-magyarországi régióban Ungvár, Gálszécs, Barka, Sztára, Vinna, Krivastyán szőlőhegyei,

121 valamint a helmeci és szentesi szőlőhegyek is.

122 Jelentős vonzást gyakoroltak a borsodi, főleg Miskolc környéki szőlők is. A gömöriek már a 18. században is igen kedvelt kapások voltak a borsodi szőlőkben,

123 a ragályiak pl. Sajószentpéter és Miskolc szőlőhegyeit látogatták.

124 A miskolci szőlők jelentőségéről szólnak a bükkaljai falvak 1770-es évekbeli összeírásai (1770): „ . . . a Miskoltzi piatz pedig két mérföldnyire vagyon tőlünk az hol mind a szükséges dolgokat meg vásárolhattyuk, mind pedig ha Helyben való szöllő Hegyünkön munkát nem találunk, ottan a szegénység kézi munkája által pénzt kereshet. "

I25 Ugyancsak eljártak kapálni a miskolci szőlőkbe a Sajó-völgy falvaiból is.

126 Számos adat tanúsítja a Miskolc és Eger között sajátos átmenetet alkotó bükkaljai szőlők hasonló munkaerő-akkumuláló szerepét is.

,zt A Bükk-vidék népessége számára jelentős munkaalkalmat jelentett Eger borvidéke. Noszvaj 1770-es urbáriuma szerint: „ . . . a gyalogok . . . kepével keresik kenyereket és kapával itt a hegyben vagy határos Eger várossá Szőllő hegyén . . . "

I2S Feltehetően a szőlőkben nyert alkalmazást annak all falunak a népessége is, akik az 1828. évi összeírás szerint Egerben vállaltak meg nem nevezett munkát. Щ Feljártak Eger környékére szüretelni Szolnok megye néhány településéről is.

130 114. FRISNYÁK Sándor 1985. 64. 115. ifj. BARTA János 1977. 87. 116. Nagy Andrea gyűjtése. HOM Na. 3012. 117. Sárospataki Rákóczi Múzeum Adattára 55-376. 118. PETERCSÁK Tivadar 1980, 86. 119. BARNA Gábor 1973. 109-110. 120. BENCSIK János 1986. 149. 121. Főleg Zemplén falvaiból: UDVARI István 1988. 5. 122. Szabolcs megyéből: PÁLL István 1987. 51. 123. ILA Bálint 1976. 400. 124. HAVASY Péter, kézirat 99. Ezúton köszönöm meg Havasy Péternek, hogy tanulmányát nyomdába adás előtt olvashattam. 125. BmÁL. Acta Pol. XXII. I. 291. 31. 126. Molnár Balázs gyűjtése, 1952. Ethnológiai Adattár 3017. 6. 127. VIGA Gyula 1986. 109-110. 128. BmÁL. Acta Pol. XXII. I. 303. '• • 129. BÁCSKAI Vera-NAGY Lajos 1984. 287. 130. CSALOG Zsolt kommentár kézirata. Damjanich MúzeumNéprajzi Adattára, 128. kérdéskör 237