Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Misóckzky Lajos: A filoxéra-vész a gyöngyösi-visontai borvidéken

való csökönyös kísérletezgetés miatt. Ezért Nagyréde paraszti szőlőkultúrájának történetéből lényegében hiányzik az otelló-korszak, amely a környező falvak paraszti szőlőtermelését a direkttermők termelésének vakvágányára terelte."

4Í> A filoxéravész - hasonlóan az ország más borvidékeihez - a mátraalji borvidékeken is korszakhatár az agrárgazdaság-agrárnépesség történetében. Például az említett nagyrédei parasztság tulajdonában levő 400 kat. h. szőlőterület pusztulása alapvetően módosította a mezőgazdasági termelés egyes ágainak egymáshoz való viszonyát; döntő lett a szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés fejlődése; új mezőgazdasági eljárásokat követelt; megváltoztatta a község piaci és munkaviszonyait, továbbá eltolódást okozott a parasztság rétegeződésében, sőt a politikai magatartásában is.

47 A filoxéravész jelentősen befolyásolta a birtokmegoszlást. Csökkent a kisgazdaságok száma, azokon belül a szőlősgazdaságoké. Ezt a megye paraszti létszámának alakulása ekképpen tükrözte:

48 £ Mezőgazdasági dolgozó, kisgazda bV 0-5 kat. h. 1880 22 428 1890 20 790 1900 18 040 Amíg pénztőke és -kölcsön híján a kisgazdaságok képtelenek voltak előrelépni, a közép- és nagygazdaságok gyarapodtak. Az utóbbiak talpraállását a kormány mezőgazdasági fejlesztési politikája is segítette. Ugyanis a megye 25-100 kat. holdas közép- és nagybirtokos gazdaságából 450 szőlőbirtokos kapott 2 000 000 К agrárkölcsönt az államtól az 1896. V. te. alapján szőlőterületeik felújítására.

49 (Az FM 60 900/1896. sz. rendelkezése „A phylloxera által elpusztított szőlők felújításának előmozdításáról" az V. te. sikeres megvalósulását szolgálta.) A mezőgazdasági részvénytársaságok pedig éppen ezekben az évtizedekben indultak el lendületes útjukon. A kezdeményező a Gyöngyös-Visontai Szőlő- és Bortermelő Részvény Társaság volt. Megvásárolta özv. gr. Westphalen Rhabáné 180 kat, h. visontai földbirtokát a hozzátartozó gazdasági épületekkel (présházakkal, pincékkel), és bejelentette társasági alapítását az FM-be. Az 1897. február 6-i tanácskozáson az alapító ügyvezető tagok megfogalmazták a létesítendő rt. felhívási szövegét, hangsúlyozva: „Most, hogy sok kísérletezés, tapasztalatgyűjtés után a philoxera elleni védekezés biztos óvszereit tudjuk, vidékünk a kormány által is némileg támogatva - az elpusztult szőllő felújításához fogott, és remélhető, hogy rövid idő alatt eljő ama korszak, midőn dúsan termő szőlőink jól jövedelmeznek ... De tervünk keresztülvitele nemcsak egyesek érdekeit szolgálja, hanem sok irányú közhasznú kihatásánál fogva a vidék s lakosságának anyagi gyarapodását is elő fogja mozdítani."

50 Az induló, 100 000 Ft-os alaptőkéből tízezret a fél évvel korábban, 1896-ban alapított Gyöngyösi Kereskedelmi és Gazdasági Bank Részvény Társaság adta, a többit egyének jegyezték. 46. MOLNÁR József, 1968. 18-19. 47. Uo., 16. 48. A Magyar Korona országainak az 1881. év elején végrehajtott népszámlálása, I-IL; Ugyanaz, az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei, I. rész, Általános népleírás; Ugyanaz, az 1910. évi népszámlálás, 4. rész, A népesség foglalkozása. 49. VERESS István, (1909?). 247. 50. Gyöngyös, 1897. febr. 6. és 1897. júl. 15. Nyomtatvány, az utóbbi a szerző tulajdonában. 153