Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Sugár István: Heves és Külső-Szolnok vármegyei jobbágyok és zsellére áttelepülése a Jászságba a XVII. század utolsó negyedében

Sugár István HEVES ÉS KÜLSŐ-SZOLNOK VÁRMEGYEI JOBBÁGYOK ÉS ZSELLÉREK ÁTTELEPÜLÉSE A JÁSZSÁGBA A XVII. SZÁZAD UTOLSÓ NEGYEDÉBEN Méltán érdeklődésre tarthatnak számot egy 1698. évi vizsgálat értékes megállapításai arról az etnikailag figyelmet keltő tényről, hogy a magyarországi török uralom katonai erővel való felszámolása, a hódítók kiűzése nyomán milyen mértékű és jellegű volt a Jászság lakosságának feltöltődése a Heves és Külső-Szolnok vármegyékből eltávozott, elszökött jobbágyokkal és zsellérekkel. Tudnunk kell az alábbiak teljes megértéséhez, hogy az 1683-ban megindult háborúskodás a magyarországi oszmán hódoltság nyitányaként szolgált. Bennünket jelen témánk szempontjából az érdekel, illetve érint, hogy az 1698. évi vizsgálat előtt 13 esztendővel, 1685-ben felszabadult a hódítók uralma alól Szolnok, Balaszentmiklós (a mai Törökszentmiklós), Heves és a Jászság; 12 évvel annak előtte Buda és Hatvan, 10 évvel pedig Eger is.

1 A szövetséges keresztény hadak 1685-ben birtokba vették Thököly Imrétől Eperjest, valamint a fontos tokaji bázist is.

2 Ezekben a háborús esztendőkben láthatóan nagyobb mértéket öltött a jobbágyság és zsellérség szökése a visszatért, illetve új keresztény földesurai keze alól a részükre kedvezőbb viszonyokat kínáló jászsági helységekbe. Ezek az elhatalmasodott jobbágyszökések bírták rá Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék hatóságát, hogy 1698-ban kérje az uralkodótól a szomszédos Jászságba szökött, illetve a kettős megyéből oda áttelepült jobbágyok és zsellérek felderítését. Herceg Eszterházy Pál nádor 1698. március 2-án Pozsonyban kibocsátott rendelkezésében e vizsgálat szigorú és gondos lefolytatásával az egri káptalant bízta meg.

3 Az inquisitio során a következő két kérdőpontra keres választ a Jászságot bejáró egri káptalan küldötte és a nádori ember („homo palatinalis"): „Primo. Vallya megh hiti szerint az bizonságh,

4 ha tud ollyan embereket, az kik nemes Heves vármegyébül az Jászságba jüttek lakni; most is ott laknak. Ha vannak ollyak, mondgya megh az bizonságh azoknak az neveket és honnan jüttek nemes Heves vármegyébül, s mellyik helyrül, és hány esztendeje miolta jüttenek ide az Jászságban lakni. Secundo. Azoknak az embereknek, ha gazdák

5 voltak és vagy zsellyérek nemes Heves vármegyében, mondgya meg hiti szerint. " Az egri káptalani küldött a nádori ember társaságában a helyszíni vizsgálatot a Jászságban a következő időpontokban és helységekben végezte el: 1. SUGÁR István 1988. 88-89., 133-134., 259-267. 2. RÓNAI HORVÁTH Jenő 1897. 252-253. 3. Heves Megyei Levéltár. XXI-1. 23. kötet (Y) Nr. 260. 4. Bizonságh: a vizsgálat során kihallgatott személy, azaz a bizonyságot szolgáltató tanú. 5. Gazdák: igavonó marhával rendelkező jobbágyok. 123