Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Szántó Imre: Eger első felszabadulási törekvése 1687–1695. A Fenesy-féle egyezmény

Már a tömeges beköltözés (1690) előtt is laktak Egerben szerbek („rácok"), sőt egyházi életük is volt. A macedóniai görögök („makedo-vlachok") főleg a karlócai béke (1699) után özönlötték el hazánkat, s jutott belőlük Egernek is. Amíg a török hódoltság korában Egerben a kereskedelem főleg a rácok kezében volt, a karlócai béke után veszedelmes versenytársakat kaptak a görögökben.

5 Az elnéptelenedett Egernek új telepesekre volt szüksége. Fischer Mihály kamarai adminisztrátor ezért már 1687. december 20-án levelet intézett Heves megye Losoncon ülésező rendéihez, hogy jelentkezzék az egri harmincadosnál, aki Eger városában kíván megtelepedni és házat szerezni.

6 A települési feltételek között szerepelt ötévi mentesség minden teher alól. Az első betelepülők közé azok tartoztak, akik az ostromló haddal jelentek meg elnyomorodott, megsebesült vagy nyugalmazott haditisztek, élelmezők stb. Egyesek érdemeikre hivatkozva kértek ajándékul házat, szőlőt. Az első megtelepülök sorában találjuk azokat a szélnek eresztett füleki, putnoki, szendrői és ónodi végvári katonákat is, akik Egerben eresztettek gyökeret.

7 Ugyancsak érkeztek a mindennapi szükségleteket kielégítő mesteremberek, magyarok (csizmadia, szűrszabó, szűcs, mészáros, kefekötő, kőműves, gombkötő, szabó, kovács stb.) és németek. Az 1690. évi összeírás szerint Egerben már 175 polgár (civis), 52 újkeresztény (azaz Egerben maradt és kereszténnyé lett török), 105 hajdú, 36 „rác" és 22 nemes családfő lakott, összesen tehát közel 400 házas-telkes családfő, eltekintve a Kamara, a püspök s a káptalan házaitól.

8 A város visszavétele után Fischer Mihály kamarai adminisztrátor sürgősen hozzálátott annak közigazgatási berendezéséhez és gazdasági újjászervezéséhez. A telepedés első évében, 1688-ban, Domonkos Jakab harmincados volt á kamarai adminisztrátor által kinevezett bíró.

y Eleinte maga a kamarai biztos nevezte ki a bírót és a négy tanácsost a város jegyzőjével együtt, és csak 1692. december 30-án történt meg kijelölés folytán a bíróválasztás. Fenesy György püspök 1688. március 21-én érkezett Kassáról Egerbe, hogy megtekintse a várost, és püspöki udvara részére a szükséges telket megszerezze. Jellemző a keresztény vallási kultusz elhagyatott állapotára, hogy az egész városban nem találtak egy templomi zászlót, amelyet a püspök fogadására kivonuló körmenet előtt vihettek volna. A jezsuiták főnöke egy törökből lett új kereszténytől, Kis Istvántól szerzett egy mohamedán katonai zászlót, s azt alakította át hirtelen a célnak megfelelően.

10 A káptalan tagjai közül egyesek már Eger visszafoglalása után visszatértek a városba, a többiek Jászon maradtak. A püspök maga tovább is távol élt Kassán, és csak Telekessy István püspök foglalta el állandó székhelyét Egerben. 5. BREZNAY Imre 1924. 54-59.; BALÁSSY Ferenc 1875. 49-74.; BIHARI József-FÜVES Ödön 1959,234-259,; Egri Érseki Levéltár (a továbbiakban: EÉL) Liber 14.186-191. Instructio pro egregio Jacobo Domonkos substituto pro interim Tricesimatore et Provisore Agriensi. 6. Bécs, közös pénzügyi lt. a Hungarn gyűjtemény 14.657. csomójában. „Caeterum inclyto comitatui notificare volui, quod si unus alterve indigens domum hic Agriae possidere veut, se propterea apud tricesimatorem huius loci insinuet, qui datam sibi instructionem cum eodem conveniet". 7. HmL Eger városi lt. Felszabadulási és úrbéri periratok. In Causa Urbariali Civitatis Agriensis. Species Facti. Pest, 1823. 8. IVÁNYI Béla 1930. 35.; Eger város benépesülésére: EÉL. Gazda. lt. rakt. sz. 2027. Acta elibertationem civitatis Agriensis tangentia 1690-1840., 1812. júl. 12. ; SZÁNTÓ Imre 1964.354. 9. EÉL Gazd. lt. Liber 14. 186-191. Instructio pro egregio Jacobo Domonkos substituto prointerim Tricesimatore et Provisore Agriensi.; SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 15. 10. Magyar Sión, III. 1865. 322-323.; BALÁSSY Ferenc 1875. 53. 108