Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)
Korompai János: Egy év Gárdonyi életéből (1907 – az Isten rabjai éve)
6. Augusztus 15: Gárdonyi 28 kézirati lapot ír az Isten rabjaiból. így olvashatjuk az életrajzi munkában, 49 de a valóban elkészült kéziratfogalmazvány 32. lap. Gárdonyi ugyanis a beszúrásokat, javításokat ugyanazzal a számmal látta el, pl. van 114., 114-1., 114-2. oldal is. A most sorra vett kéziratszöveg a III. rész 93121. oldalain, a könyvben pedig a 290-301. oldalakon található. Ali. fejezetben előbb Jancsi fráter tusakodását ismerjük meg arról, hogy helyesen tette-e, hogy a kolostorban maradt, „... Nem lehet-e odakint is istentisztelő, tökéletes tisztaságú az ember?" majd mintegy válaszképpen erre a kérdésre következik Ábris újabb visszatérése a szökésből. Ali. fejezet elénk tár két ki nem mondott csodát: a vízáradást és Ágnes szolgáló kimentését a kútból. Mindkét esemény Margit könyörgésére következett be. 7. Augusztus 16: Elkészül a regény III. részének 12. és 13. fejezete. Erről a részletről Gárdonyi József azt írja, hogy kitesz „kb. egy nyomdai ívet". Tévedés, legfeljebb fél nyomdai ívnyi. A 12. fejezet Margit csodálatos adottságait és cselekedeteit sorolja fel, a 13. fejezet pedig az új kérő, Anzsu Károly elutasításáról tájékoztat. A csodákat tárgyaló fejezet kézirata nagyon sok beszúrással alakult ki. Gárdonyi feltehetőleg utólagosan, a szentté avatási per adatai alapján és szerzetes konzultánsai tanácsára gazdagította ezt a fontos részt. 8. Augusztus 17: Margit utolsó évének és napjának megírása. A könyv utolsó részlete. A 311-327. oldalakat foglalja el. A ceruzával készített kézirat a III. rész 140-170. oldala. A szomorú esemény menetét az író aránylag nagyszámú, öt rövid fejezetbe tagolja, a kéziratban azonban a fejezetek száma még hat. A 14. és 15. fejezetben Margit megfázásból eredő és mindössze nyolc napig tartó betegsége, a 16-ban a haldoklás kezdete, a 17-ben az utolsó kenet feladása és a halál, a 18-ban Jancsi fráter utolsó gondolatai és búcsúvétele kapott költői leírást, míg végül Gárdonyi leírta a regény utolsó, tartalmi összefoglalást jelentő mondatát: ,A szívet azért rejtette el a Isten, hogy senkise lássa". A kézirat sok javítást, kiegészítést tartalmaz. Például egyes szertartásrészeket, imákat utólag írt bele a szerző. Biztosan e tekintetben is a szakmai tanácsadó-papok közreműködésére hagyatkozott. 9. Augusztus 18: Az egri Dobó István szobor leleplezése. Az egri főteret - régen Piac-tér volt, ma pedig Dobó tér a neve - díszítő háromalakos Dobó-szobor Stróbl Alajos 5 " alkotása. A most tárgyalt napon nagy ünnepséggel leplezték le. amelyen Gárdonyi Géza a Magyar Történeti Társulat képviseletében vett részt. 10. Augusztus 19: Bródy Sándor és Feszty Árpád átlátogatnak Párádról Gárdonyihoz Egerbe. Az említett két barát nagy szerepet játszott Gárdonyi életében. Bródy Sándor Egerben született, szerkesztőtársa volt a Jövendőnél, fél szemmel egész életükben egymást figyelték, de pályájuk végén éles ellentétbe keveredtek. Feszty Árpád egyik oszlopa volt annak a Jókai által vezérelt budapesti irodalmi körnek, amely befogadta „a vidéki néptanítót" és ezzel sok alkalmat nyújtott neki élettapasztalatok szerzésére. Tehát ők ketten toppantak be augusztus 19-én Egerben Gárdonyi házába és ők csalták el az 49. GÁRDONYI József 1934. II. 152. 568
