Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Flórián Mária–Hofer Tamás: Adatok az észak-magyarországi csűröskertes települések kérdéséhez

szón stb. szorongó faluból nem lehet könnyen megközelíteni a földeket, s a külső szálláskertek, csűrök, rakodók, mintegy a falunak a művelt határ felé előretolt gazdasági telephelyei, segítenek ezt a távolságot áthidalni. Alföldi környezetben, ahol folyóvíz választja el a falut, mezővárost művelt földjeitől, a vízen túli szállások töltenek be hasonló szerepet.

34 Visszatérve a Szabadtéri Néprajzi Múzeum észak-magyarországi tájegységéhez, itt domboldalon, egy patak fölött húzódik majd az az út, ami mellett a szalagtelkes porták elhelyezkednek. Az összefüggő faluképet adó házsort egy keresztben futódűlőút osztja majd ketté. Egyik részen lesznek a zempléni épületek a szalagtelekre keresztbe állított csűrökkel. A Nógrád-hevesi épületcsoport egyik portáján szintén a szalagteleknek a dombtetőre felfutó végében lesz egy csűr. A további két telek esetében úgy terveztük, hogy a hozzájuk tartozó csűrök a település fölötti kis fennsík szélére kerüljenek, s a már említett dűlőúton legyenek megközelíthetőek. Ezeknek a portáknak a fekvése hasonló a rónaiakéhoz, és így alkalmasak arra, hogy segítségükkel a csűröknek ezt az elhelyezési módját is érzékeltethessük. A három csűr a fennsík szélén csoportot fog alkotni, kicsiben felidézve azokat az északi külső csűrcsoportokat, amelyeket egyes megfigyelők „második falunak" neveztek. Hozzájuk kapcsolódva a látogatóknak elmagyarázható lesz a településeknek a természeti környezethez való alkalmazkodása, az udvarok rendje és az egykor az udvarokon élt parasztemberek mindennapos tevékenysége, mozgása. IRODALOM BAKÓ Ferenc 1964. Maklár. Településnéprajzi tanulmány. Egri Múzeum Évkönyve 1964. II. 287-330. 1965. Mikófalva. Adatok a magyar csűröskertes települések ismeretéhez. Egri Múzeum Évkönyve III. 181-243. 1978. Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén. Budapest. BÁLINT Csanád 1985. Az Árpád-kori falvak régészeti kutatása - helyzetkép. In: Makk Ferenc (szerk.): Fejezetek a régebbi magyar történelemből. 2Ъ-А2. Szeged. BALOGH István 1984. Kertek Debrecen környékén a XVI-XVII. században. Ethnographia XCV. 505-519. BÁRTH János 1975. A szállás fogalma és típusai Kalocsa környékén. Ethnographia LXXXVI. 235-275. BAUMGARTEN, Karl 1980. Das deutsche Bauernhaus. Berlin ERIXON, Sigurd 1947. Svensk Byggnadskultur. Stockholm. 1957. Technik und Gemeinschaftsbildung. Stockholm. FÉL Edit 1938. Néprajzi adatok Örhalomból (Nógrád m.). Néprajzi Értesítő XXX. 73-85. FÜZES Endre 1956. Adatok a mecseki megosztott településekhez. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 82-104. 34. Vö. HOFER Tamás I960., 1980. 34-35.; BÁRTH János 1975. 246-250.; ZÓLYOMI József 1977. 74