Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Kiss Péter: Gyűjtemények és múzeumok Egerben 1951-ig II.

E célra átadták „dr. BarcsayAmant Zoltán rendeletére a kazamatákhoz tartozó ágyútermet". Egyetértettek abban, hogy Barcsay külörTbelépődíjat szedhet a saját tulajdonát képező gyűjtemény megtekintéséért és az ebből befolyó összegeket saját belátása szerint használhatja fel, de „törekszik arra, hogy saját gyűjteményét összhangba hozza a vár történelmi korával-és szellemével... "

36 Az így létesült új kiállítás 1937. október 24-én nyílt meg és 40 filléres belépődíj ellenében volt megtekinthető.

37 Az ide látogató főleg harci eszközöket láthatott: török fegyverek mellett kardokat, lándzsákat, pisztolyokat, szuronyokat, töltény tartókat és zászlókat. De magába foglalt a gyűjtemény okleveleket és nyomtatott egyházi beszédeket, valamint rézmetszeteket és könyveket is. Külön említést érdemelnek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékei: iratok, érdemjelek, pecsétek, kincstári utalványok, valamint 2, 5, 10 és 100 Ft-os Kossuth bankók 1848 szeptemberéből.

38 Amikor a tulajdonos 1938-ban el akarja adni azt a házat, amelyet a szájhagyomány a város utolsó fennmaradt török épületének tart és leendő tulajdonosa csak a lebontás engedélyezése esetén venné meg, Kalovits Alajos azt javasolja, hogy rendezzék be múzeumnak, ahol a várbeli ásatások nyomán felszínre került összes megmozdítható anyag kerülne bemutatásra.

39 Ugyanez év májusában újabb javaslat jelent meg az újságban Heves vármegye és Eger város múzeuma (Városi Múzeum) évek óta húzódó megvalósításának megoldására. Ez többek között azt indítványozta, hogy a lapidárium és a duplumok kivételével az Egri Vármúzeum teljes anyaga a már meglévő városi műgyűjteménybe kerüljön be.

40 A két elaborátum közül azonban egyik sem valósult meg. Három hónappal később Pálosi Ervin és Barcsay Amant Zoltán a vármúzeum és a magángyűjtemény teljes anyagát felajánlották a polgármesternek olyan formában, hogy Heves vármegye és Eger város múzeumának (Városi Múzeumnak) már meglévő anyaga is a várban kerülne bemutatásra.

41 Javaslatukat szeptemberben az újságban ismételték meg -de eredménytelenül.

42 A II. világháború idején az ásatási munkák szüneteltek s így a múzeum sem gyarapodott tovább, ezért e téren a feladatot elsősorban a már meglévő anyag megőrzése és gondozása jelentette. A felszabadulás után a kazamatákban internáló tábor működött és ezért nem volt látogatható, csak az 1946. március 30-i újranyitás után.

43 1949 áprilisában „a vármúzeum államosítása folyamatban van" már, és még a múzeumokról és műemlékekről szóló 1949. évi 13. sz. törvényerejű rendelet kihirdetése előtt be is fejeződött. A Vallásés Közoktatásügyi Minisztérium ugyanis az 1929. évi XI. te. 1. fejezet 2. §-a alapján a 211.460/1949. VI. 2. sz. rendeletével közgyűjteménnyé nyilvánította az Egri Vármúzeumot: 36. HMLV-72/a/440rsz. 186/1929. 37. Vasárnap nyílik meg a nagyközönség részére a Vármúzeum új szerzésű gyűjteménye = Eger, 1937. okt. 23. 1. 38. AZ EGRI VÁRMÚZEUM ... 1937. 39. KALOVITS Alajos: Hogyan lehetne megmenteni a város egyetlen török lakóházát = Eger, 1938. február 26. 1-2. 40. Múzeumot az iskolavárosnak! = Eger, 1938. május 15. 41. HMLXXII-2/34. rsz. 5117/947. 42. Újabb tervezet készült az egri városi múzeum tervének végleges megoldására = Eger, 1938. szept. 4. 43. LÉNÁRT Andor 1982. 121., 124. 582