Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Korompai János: Egy év Gárdonyi életéből (1907 – az Isten rabjai éve)

A kettéhajtott fehér lapból készített négyoldalas levélpapír első oldalára tarka virágcsokrot és kék betűkkel versikét is nyomtattak. A levél szövege (a helyesírási hibák meghagyásával): „Dicsértesék a Jézus Krisztusz midőn levelem azstalomra tezsem a kezembe tolamot veszem indulj meg hát tolam szép levelet irni kivel a kedves uram fogom vigasztalni - Kelt levelem Eger 1907 Julius 22-dikén - tizstelek és csokolak kedves uram a kis fijamal együt jó egéséget kívánok a jó istentől mint nekünk van hála a jó istenek nies semi bajunk melyet neked is tiszta szivemből kívánok a jó istentől arol tudatlak hogy még a gyárba nem voltam csak két nap mert énis beteg voltam meg a kis fijam is beteg volt de már nies semi bajunk mert az orvos ojat adót hogy jobat let de már holnap be mének mert nies semi bajom még egyszer tizstelek és csokolak jó egéséget kívánok mint nekünk van tizstel édes apám és édes anyám mind a kető jó egéséget kivának olyant mint nekik van arol tudatlak hogy még nem jötek haza ugrijék szerdán vagy vasárnap jönek meg aratásról nem jöt senki csak ferijék jötek haza vasárnap tizstelnek a gyerekek is jó egéséget kivának tudatlak arol hogy mikor mentetek hogy veszekedtetek ird meg hogy igazé vagy nem egyéb újságot nem irhatok csak ászt hogy révész pesta haza jöt emerikából utánvétel ithon jó idő van hideg eső ithon is volt mikor elmentetek hétfün hogy ha otan hideg van vegyél egy nadrágot oszt északára huzs fel még egyszer tizstelek jó egéséget kívánok minyájoknak ezel bezárom levelem maradok hü feleséged sirig Cseh Juli tisztel csókol a level iró a kis fijad józsika százsor azzt monta a kis fijad hogy eki huszár sipkát hozá álgyon meg a jó isten a malacnak nies semi bajok ugy esznek mint a farkasok CsJ" Ez az egyszerű asszony minden kezdetlegessége mellett levelében tükrözi a család iránti ragaszkodást, érdeklődést és szeretetet. Az a tény, hogy „a gyárba" jár, ami Egerben akkor a dohánygyárat jelentette, arra mutat, hogy levélíró már elindult a társadalmi emelkedés útján. 4. Július 22: Ábris fráter élettörténetének megírása. Jancsi fráter kosárfonás közben bírja szóra a sohasem nevető, sohasem haragvó, ritkán szóló Ábrahámot. A sokat megélt fráter jó szívvel van a fiatal rendtárs iránt és tanító célzattal elmondja neki élete történetét: hogyan találkozott a tatár pusztítás után Marcellusszal és Teofillal, hogyan találta követendőnek azok életét, hogyan lépett a kolostorba és hogyan csalta el onnan egy asszony. A gyászruhás nő, akinek ő annyira hasonlított a meghalt férjére, a felesége lett. Lelkiismerete azonban nem hagyta nyugodni és holt gyerekük születése után bűnbánóan visszatért a szerzetesek közé. „... minden fráternak megvan a maga története", fejezte be szavait Ábris. Ez a kéziratrész a ceruzával írottból a II. rész 118-137. oldalig terjed. Fáradtabbak, nagyobbak a betűi és sokkal több benne a javítás, mint az előbbi pontban tárgyalt részben. A ceruzás kézirat és a kinyomtatott szöveg között lényeges eltérés van: más a megismerkedés menete a csábító nővel. A ceruzás kéziratban azt mondja a fráter, hogy egyszer elküldték őt a veszprémi kolostorba és ott találkozott egy fiatal apácával. Beszélgetéseik eredménye lett annak felismerése, hogy egyikük sem való kolostorba, azután együtt elszöktek. A kinyomtatott szöveg szerint - nem szabad azonban elfelejteni, hogy az 1980-as, legújabb kb. hatodik kiadásról van szó, márpedig a szöveg kiadásról-kiadásra változhatott - a miséken a frátert kihívóan néző gyászruhás asszony volt a szerelmes csábító. 5. Július 23: Ábris életfilozófiájának leírása. Jancsi fráter méhbefogás közben tért vissza Ábris élete fonalára. Az idősebb fráter így foglalta össze erkölcsi tanítását: óvakodj a nőktől! Ezt követte életfilozófiájának va565