Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Korompai János: Egy év Gárdonyi életéből (1907 – az Isten rabjai éve)

zőjét is őszinte tiszteletben részesítjük. - Híve: Avar Gyula. - Ha e hordó üres lösz, ez világnak vége lösz ö. m. a. f. Molnár Károly." Gárdonyi hagyatékában hét Avar Gyula által írott levelet találtunk. A legkorábbi 1907-ben, a legutolsó 1919-ben kelt. Mind­egyik „hódoló ragaszkodás" kifejezése. A Göre-nótát éneklő fiatalok megemlékezése azt bizonyítja, hogy a Göre-történetek abban az időben nagyon ismertek és kedveltek voltak. Az Egri Remete с tanulmánykötetből tudjuk, 27 hogy Avar 1907-ben személyesen is megismerkedett Gárdonyival. Levélben kért engedélyt meglátogatására. Kérésére ezt a választ kapta: „Engemet minden jó ember meglátogathat. " A látogatás után kapcso­latuk tovább erősödött. Egy naplóbejegyzés tanúsága szerint Avar 1908-ban tisztelet­példányt kapott az Isten rabjaiból. 11. Április 25: Türk Frigyes Istenítélet с cikke a Hevesvármegyei Hírlapban. Az eger-putnoki vasútvonal építői ezekben a napokban ismét bontani kezdték az egri vár északkeleti fülesbástyáját (a cikk tévesen Bolyki-bástyának nevezi) és a kaza­mata boltozatának beomlása két munkás halálát okozta. A szerző ismét és már sokad­szor tiltakozik az ellen, hogy a vasútvonal kedvéért „Dobó István emlékét hányják szét". Befejező sorai így hangzanak: „Megsiratom az ártatlanul elesetteket. Feleljenek értök a bűnszerzők, akiknek nevét fel kell jegyezni Eger krónikájába, okulásul a jövő számára ..." Gárdonyi Géza is tiltakozott az egri vár megcsonkítása ellen, de győzött a műemlékromboló vasútépítők terve. 12. Április 25: Cikk a Hevesvármegyei Hírlapban a Fehér Anna egri előadásáról. Gárdonyi 1905 elején fejezte be a Fehér Anna írását. A kifejezetten Fedák Sári ré­szére írt darabot a budapesti Király Színházban mutatták be, de csak mérsékelt sikert ért el. Az egri előadásról Kállay Miklós számol be a most tárgyalt cikkben. A Gárdonyi által piros ceruzával megjelölt cikk első része dicséri Gárdonyi tehetségét, eredetiségét és magyar szellemét, de utána áttér a darab előadásának nehézségeire. Végül elismerés­sel veszi sorra a jó teljesítményt nyújtó színészeket és megemlíti, hogy a szerzőnek a vá­ros színügyi bizottsága és a színigazgató babérkoszorút nyújtott át. 13. Április 27: Gárdonyi Géza levele az Egri Híradóban Palágyi színigazgatónak. Gárdonyi a következő levéllel köszönte meg a színészek munkáját: „Tisztelt Palá­gyi úr! Fehér Annám tegnapi előadását köszönöm meg Önnek. Vidéki színháznak fővá­rosi előadása volt az. S nemcsak a főszereplők játéka emelte elsőrendűvé, hanem akik az apró szerepeket játszották, azok is mind hozzájárultak a színház ezen tegnapisikeréhez. Ily magasrendű előadást csakis nemes ambícióktól hevülő fiatal igazgató rendezhet az egri színpadon és csakis oly szerencsésen összeválogatott társulattal, mint az Ön társula­ta, őszintén megmondom, nem szándékoztam lemenni az előadásra. Mert a drámáim előadásairól többnyire oly érzéssel térek haza, hogy a régi svájci pirulák reklámjának a ki­áltó sora jut mindig az eszembe: Miért érzem magamat oly nyomorultnak? De ezúttal ör­vendetesen csalódtam. Buzdítsa Önt színpadjának ez a tegnapi tündöklése továbbra is ily magaslatokon járó munkálkodásra. Hogy, ha már az egriek híres városukhoz hasonló természetű szeretetét az első rohammal sikerült megnyernie, továbbra is megtarthassa. Én mindenkor örvendezni fogok, ha írói működésem az Ön működésével találkozik és ily­módon dolgozótársa lehetek. Kérem tekintsék e levelemet a szerző babérgallyának, amelynek két szép levele Önt, mint igazgatót és mint színészt egyaránt megilleti. Kiváló tisztelettel híve Gárdonyi Géza. Eger, 1907. április 23. " 27. SIMON Lajos (szerk.) 1932. 81. 558

Next

/
Oldalképek
Tartalom