Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Korompai János: Egy év Gárdonyi életéből (1907 – az Isten rabjai éve)

6. Április 12: Gárdonyi aláhúzása A Nap című budapesti lapban. Az újság egy nagyváradi gyilkosságról számol be: Hevesi Ákos gazdasági akadé­miai hallgató részegen agyonszúrt egy férfit az utcán. Gárdonyi piros ceruzás és tintás aláhúzása és kérdőjele annál a résznél látható, ahol ismertetik, hogyan vállalta koráb­ban magára a gyilkosságot Szabó Jenő végrehajtó a kihallgatások gyötrései eredménye­képpen. Ismert, hogy Gárdonyi gyakran vett novella- vagy regénytémát újsághírekből. 7. Április 1 ó.­Gárdony i Géza levele Harsányi Kálmánnak. A nagyon gazdag egri Gárdonyi-hagyaték feldolgozásának elkezdésekor szemben találtuk magunkat azzal a kérdéssel, szabad-e mindent, - naplót, vázlatjegyzetet, ma­gánlevelet - nyilvánosságra hozni? Gárdonyi Géza személyes tulajdonságai, életmódja és világszemlélete megkönnyítette az igen válasz szerinti magatartásunkat. Ezért is kü­lönösen figyelemre méltó az alábbi, az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött Gárdo­nyi-levél (Növedéknapló: 1955. évi 50. sz.) tartalma, amely valamivel szigorúbb állás­pontot képvisel. A levélben ugyanis Gárdonyi így nyilatkozik: „Nekem az a vélemé­nyem, hogy úgy kell viselkedni a halott iránt, mint ahogy életében viselkedtünk iránta. Le­hetnek olyan levelei, amelyeknek közlését ő maga kívánhatja, különösen ha vádolják va­lami olyan rosszal, amit el nem követett, s van valakinél levél, amely mellette bizonyít. A levelek nagyobb része azonban bizonyára nem a nyilvánosságnak van írva, tehát nincs meg a jog arra, hogy a nyilvánosságnak adassék. " A továbbiakban Gárdonyi azt mond­ja, hogy sok levele van Tóth Bélától, de nem gondol kinyomatásukra. Légrádyék is jobban tették volna, ha nem leveleket adnak ki, hanem inkább apróbb anekdotaszerű emlékezéseket íratnak Tóth Béláról. Tóth Béla és Gárdonyi Géza barátságáról, kettő­jük levelezéséről az első áprilisi esemény (a haláleset híre) kapcsán részletesebben szóltunk. 8. Április 16: Gárdonyi aláhúzásai a Pesti Hírlap cikkében. A lapszám „A közönség köréből" című rovatában megjelent felszólalás címe ,A Petőfi Társaság elnökségének figyelmébe". Rencsiszovszky Ferenc szóvá teszi, hogy a társaság felolvasó ülését az Akadémia-palota egyik kis termében tartották, ahová a nagy tömeg nem fért be, noha a felolvasó-asztal körül üres helyek maradtak. Oda azon­ban csak a Petőfi Társaság tagjait és ezek hozzátartozóit engedték be. Intézkedést sür­get, hogy a kellemetlen eset ne ismétlődhessék meg. Gárdonyi az élesebb hangú monda­tokat kék ceruzával húzta alá. Más feljegyzéseiből tudjuk, hogy sohasem volt elégedett e társaság tevékenységével. 9. Április 18: Aláhúzás a Magyarország Adakozók védőegylete с cikkében. Gárdonyi a cikk címét húzta alá piros ceruzával és a lapszélre is tett egy jelet. Ez arra mutat, hogy az írásban ismertetett jelenség felkeltette érdeklődését. A cikk el­mondja, hogy Amerikában ezrek élnek kizárólag jól megszervezett koldulásból. Egyes csoportok irodát tartanak fel, kipuhatolják az új örökösök vagy sorsjátéknyertesek cí­mét és kitalált okokra hivatkozva segélyt kérnek. Az ilyen visszaélések megakadályozá­sára kezdeményezte egy John Scott nevű amerikai milliomos védőegylet megalakítását. 10. Április 24: A var Gyula levele Újvidékről Gárdonyi Gézának. A levél írója (sz. : 1882-ben) volt polgári iskolai tanár Móron, Újvidéken, majd Kis­pesten. Meséskönyveket, történelmi regényeket és elbeszéléseket, irodalmi és történe­lem tankönyveket írt. A most tárgyalt napon Gárdonyinak küldött újvidéki képeslap szövege a következő: „Kedves uram! A Göre Gábor nótát énekeltük és ilyenkor a szer­557

Next

/
Oldalképek
Tartalom