Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Korompai János: Egy év Gárdonyi életéből (1907 – az Isten rabjai éve)

Ebben a pillanatban benyitott az anyám. Mosdóvizet öntött a tálamba, s kinyitotta az ablakot. Fejfájással ébredtem. Csodálkoztam, hogy álom volt amit átéltem." Ez már a gondosan fogalmazott szöveg, amely magán viseli Gárdonyi stílusának értékjeleit. Hagyatékában vázlatos, kuszált feljegyzések is találhatók, amelyeket közvetlenül ébredésekor készített. FEBRUÁR 1. Február 4: Jegyzet a Hatalmas harmadikról. Ez az 1902 nyarán írott regény Gárdonyi Géza életművének fontos állomása: egész életét befolyásoló tragikus házasságáról beszél benne. Megjelenése óta vita folyik arról, hogy „Élettörténet-e a Hatalmas harmadik?"

16 Maga Gárdonyi Géza így felel erre a kérdésre: furcsa, hogy sokan a magam élete történetének gondolják. Pedighát voltaképpen minden regény az író életének története. Akármilyen személyek is szerepelnek a regényben, a szivök mindig az író szíve. Velők történő mindenféle pedig az író életének egyes szálai, hol nagyító, hol kicsinyítő, hol ferdítő üvegen át nézetten.. ." Életrajzíró fia munkájából tudjuk, hogy „A Hatalmas harmadik Gárdonyinak több volt mint regény. .. A regénybe foglalt lelki megrázkódtatás évek múlva is megjajdúlt benne, s ... évek múlva is jegyezget Hatalmas harmadikra vonatkozó adatokat.. ."

17 Gárdonyi hagyatékában abc-rendszer szerint készített jegyzettartó borítéksorozatot találtunk. A H-betűs borítékból előkerült egy cédula a következő szöveggel: „1907. febr. 4. Egy miniszteri hivatalnok állott törvény előtt. Azzal vádolták, hogy a feleségét agyonverte. A tárgyalásból kiviláglott, hogy szerelemből nősült, s két évet boldogan élt a feleségével. De azután az asszony inni kezdett és csakhamar olyan részegessé vált, hogy olykor az utca sarából szedték fel. A tárgyaláson nem igazolódott, hogy a férj agyonverte a feleségét. Fel is mentették. Hát íme a felbonthatatlan szentség, ő nem egy részeges nőhöz esküdött..." A jegyzet anyaga nem kapcsolódik közvetlenül a regény eseménysorához, de az író úgy vélhette, érdemes bizonyító anyagként feljegyezni. A céduláról kitűnik, hogy annak eredetileg „Házasság" volt a címe. Ugyanakkor és ugyanazzal a tintával írta ezt rá Gárdonyi, mint amikor és amivel a cédula szövegét. Eredetileg tehát a házasság témakörébe vágó cédulákat ugyancsak előkerült borítékába szánta és csak később írta át kék színes irónnal a konkrétabb „Hat. harmadik"-xa. 2. Február 13-14. Álomlátás: Szent István a Dobó-szobor felavatásának ünnepén. A február 13-ról 14-re virradóan látott álmát rögzítette Gárdonyi a következő jegyzetében: „A Dobó-szobor felállításának ünnepe Egerben. A szobor képe nem szerepel az álomlátásban, csak a sokaság: fekete redengotba és atillába öltözött ismerős és ismeretlen urak valami nagyméretű vendéglő és kávéház épülete körül. A vendéglő előtt látok egy fehérszakállú közepes termetű öregurat. Vidéki úrnak látszik: az öltözete fekete zsinóros dolmány. Szelíd tekintetű, ösztövér ember. Nem tűnt volna fel, de hogy mások is feléje néztek, s mindenki hallgatva, szinte áhítattal bámulta, magam is ránéztem. Egy egri ismerős úr (Kelemen Lajos) azt mondja nekem: - Tudod-e ki ez? Szent István király. - Ugyan ne beszélj ilyen bolondot! -Azt tartják róla. Itt él a hegyekben egy kis falu népe között, csendes elvonultan, kis nemesi kúriában. Csak erre az ünnepre jött be. - De hát csak nem mondod komolyan? 16. GÁRDONYI József 1934. II. 99. 17. GÁRDONYI József 1934. II. 103. 550